Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Ki ez az ember? Ki Ferenc pápa?

Nem vagyok elfogulatlan Ferenc pápával kapcsolatosan. Engem első perctől, az első megjelenésétől, köszönésétől kezdve „levett a lábamról”. Volt, akit jó székely katolikusként megbotránkoztatott, hogy nem „dicsértessék”-kel köszönt. A Szent Péter téren hallhatóan ez nem zavarta az ott összegyűlteket: a megválasztott bíboros nevét nem ismerték, az első hangosabb üdvrivalgás a pápai névválasztás kinyilvánításakor tört ki. A csendes, szerény és kissé megilletődött „Buona sera” tovább fokozta a hangulatot. Sokat jelentett az is, hogy ez a pápa nem oktatott ki, nem mondott hangzatos szónoklatot, hanem elődjéért és saját magáért kért imát. Néhány percre teljes csendbe borult a korábban üdvrivalgástól hangos Szent Péter tér, mindenki imába mélyedt. Egyházi vezetőtől elsősorban ezt várom: az imát, az Istenre, a transzcendensre hangoltságot és hangolást.


Bodó Márta

Túl sokan tolonganak a politika színpadán, úgymond a világot alakítva. Egy egyházi vezető úgy alakítsa azt, hogy valójában az ember végső céljára, léte értelmére mutasson, olyan kérdésekre irányítsa a figyelmet, amelyekre más nemigen tud tartalmas, mély és hiteles választ adni. Éppen ezért tetszik, ahogy menekült- és migránskérdésben a pápa nem az útra kényszerülőket hibáztatja, hanem mindazok lelkiismeretére próbál hatni, akik miatt emberek kénytelenek hazájukat hátrahagyni. Végeredményben kis erdélyi valóságunkban is vannak, akik egyértelműen a jobb, emberibb megélhetés kedvéért veszik nyakukba a világot, pedig nem annyira élhetetlen helyet hagynak hátra, mint akiknek otthonát a bomba, a fegyver, a folytonos fenyegetettség sújtja. Egy vallási vezető nem tehet különbséget ember és ember között, amennyiben Isten nevében beszél – és ahogy éppen Ferenc pápa fogalmazott: „Ki vagyok én, hogy ítélkezzem?!”

Legjobban, bevallom, jezsuita neveltetéséből, spiritualitásából fakadó gondolkodás- és cselekvésmódja tetszik. Talán protestáns fülnek ez nem hangzik annyira kedvesen nálunkfelé, de mára a jezsuita lelkigyakorlat e körökben is ismerős, az eltelt századok pedig immár más megvilágításba helyezik az egykor történteket. Annyira más történelmi helyzetben voltak protestánsok és katolikusok egymás ellenfelei, annyit változott a világ, mióta a jezsuita maga volt az ellenreformátor, az elért újítások kerékbe törője... Különben is, egy jezsuita, aki a ferencesek alapítójának, Assisi Ferencnek a nevét veszi fel! A névválasztás magában program, mégpedig egy nagyon időszerű – és hogy a személyes érintettségnél maradjunk, számomra nagyon szimpatikus – program! Benne van a teremtett világ gyermeki tisztaságú szeretete, a készség a védelmére. Benne van a másik teremtmény tisztelete. Benne van egyébként Dél-Amerika minden küzdelme a kizsákmányoló oligarchák, a diktatúrák ellen, a gazdagok és szegények közt tátongó hatalmas szakadék csökkentése, és mindenféle peremre szorítottság elleni fellépés. Ebben a felszabadítás-teológiának nevezett gyakorlati teológiai irányzatban én mindig ott érzem a mi kettős kisebbségi létünk valóságát is. Úgy vélem, egy ilyen társadalmi és vallásgyakorlati háttérből érkező pápa jobban érzi napi valóságunkat, mint egy filozófiai iskolázottságú elméleti szakember.

Ferenc pápa Romániába jövetele protokolláris és diplomáciai háttéregyeztetések eredménye. Nem lehetünk annyira naivak, hogy azt gondoljuk, egy világegyház vezetője találomra a térképre bök, netán egy nap arra ébred, hogy pontosan Erdély mesés tájait szeretné látni. A vatikáni diplomácia magas szinten képzett szakemberei, a helyi pápai nunciusok, azaz nagykövetek közvetítenek állomáshelyük és a Vatikán között. A tény, hogy Ferenc pápa más úticéljai közé Csíksomlyó bekerült, nagy mértékben a jelenlegi romániai pápai nunciusnak köszönhető, aki fáradhatatlanul járja az országot, az egyházmegyéket, és igazi mélységében, rétegzettségében megismerte a romániai valóságot. Ezt aztán oly módon közvetítette, hogy a Ferenc pápa számára fontos Mária-tisztelet miatt ez a kegyhely nem maradhatott ki az úticélok közül. Mindenféle híradások mindenféle számháború-kísérletei ellenére egyértelművé is vált, miért kellett ennek így történnie: itt voltak a legtöbben, itt voltak a körülmények ellenére is a legfegyelmezettebbek, legimádságosabbak a hívek. Itt nem volt napi politika, itt még a minden más helyszínen kifütyült román miniszterelnök is csendben helyet foglalhatott a számára fenntartott helyen. Ide mindenki, maga a pápa is zarándokként érkezett, mint ahogy a csíksomlyói búcsúra is mindenki egyforma rangban, egyszerű zarándokként jön.

„A zarándoklat kihívás, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól. Zarándokolni azt jelenti, hogy belekerülünk abba a kissé kaotikus tengerárba, amely a testvériség igazi megtapasztalásává válhat.” Ferenc pápa csíksomlyói zarándoklatán ezt az üzenetet adta át zarándoktársainak.

És azt is, hogy „zarándoklatunk során ne azt kutassuk, mi lehetett volna (és nem lett), hanem inkább azt, ami ránk vár és nem odázhatjuk el.”

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

péter istván

Aki látta, el nem feledheti. Aki imádkozott benne, az szívében, lelkében hordozza. Aki eredeti rendeltetésének megfelelően megépíti, az nevezheti majd „Mi Asszonyunknak”.

Máté Erzsébet

Nos, mi is lenne ez a magyar sarok?! Egy olyan részlege a megyei könyvtárnak, ahol egy emeletnyi teremben folyamatosan történik valami. Kulturális tér – amely zordon hangzása ellenére nagyon is vidám, mert miért is kellene a kultúrának kimértnek, fennköltnek lennie –, egy olyan tér, ami egyszerűen a miénk. 

Egyed Ákos

A történelem nem véletlenül nevezte az európai forradalmakat Népek tavaszának. Ezzel az elnevezéssel nemcsak a nagy népmozgalmakra utal, hanem arra is, hogy a hatalom birtokosai a népek számára kénytelenek voltak olyan jogokat adni, amelyekről korábban csak álmodozni mertek. Gondoljunk a számos országban végrehajtott jobbágyfelszabadításra.

Dáné Tibor Kálmán

Az RMDSZ január 22-én, a Magyar Kultúra Napján immár hetedik alkalommal adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat. A hagyományossá vált kitüntetéseket eddig három kategóriában: az irodalom, a képzőművészet és az előadó művészet terén kiemelkedőt alkotóknak ítélték oda. 

Dáné Tibor Kálmán

Jubileumi esztendőt tudhat maga mögött a Művelődés Az elmúlt év júliusában töltötte a 70. születésnapját a folyóirat. Emberi mértékkel mérve nem kevés idő. S ha arra gondolunk, hogy az 1989 karácsonyán kirobbant sajátos demokrácia hány romániai magyar sajtótermék agóniájának a kezdetét, aztán később a teljes kimúlását is jelentette, akkor elégedettek lehetünk, hogy lám-lám, folyóiratunknak sikerült átvészelnie a társadalmi „jobbra fordulás” nem könnyű időszakát. 

pozsony ferenc

Az elmúlással és a halál utáni léttel kapcsolatos képzetek, rítusok, tárgyak, objektumok, szimbólumok végül is egy‑egy kultúra mélyrétegéhez tartoznak. Az Erdélyben élő magyarok, románok, szászok, örmények, zsidók és cigányok sajátos magyarázatokat, válaszokat fogalmaztak meg az elmúlással és a túlvilági élettel kapcsolatban. 

Benkő Levente

Maga volt a varázslat. Az ember(i)ség huszadik századi történetének az a pillanata volt ez, amely joggal vált példává, mintává, egyfajta világítótoronnyá, irányjelzővé, ha úgy tetszik: mérföldkővé, amely után a kommunizmus dolgában Európa eme szegletében más időszámítás kezdődött. Egészen pontosan: visszaszámlálás.

Dáné Tibor Kálmán

„ ... mindig furcsa szorongás kapott el, amint átkeltem a Kárpátok karéján, vagy felszállt velem a repülő Kolozsvárról. S bár nagyon élveztem a nyaralás minden pillanatát, a feledhetetlen élményeket, a barátaim társaságát, de az a különös bizonytalan érzés kitartott mindaddig, amíg magam mögött nem tudtam újra Erdély felől a Kárpátok vonulatát, vagy meg nem hallottam a repülő kerekeinek surrogását, amint landolt a kolozsvári reptéren.”

Adorjáni Anna

Kissé csalódottak voltunk, amikor nem a négy napig tartó pezsgésről, a tanulás lehetőségéről és a gazdag zenei kínálatról, hanem a jó levegőről áradoztak. Időbe telt, amíg megértettük, miért volt a gyermekeknek igazuk: Mérában lélegzik a hagyomány. Él és éltet.

Rácz Éva

Kívánom, hogy a most felnövekvő fiatal újságírók is találjanak hozzá témát, amelyről szívesen írnának. S kívánom, hogy a mostani szerkesztőknek is legyen erejük a szerzőkből kicsalni azokat a művelődés-cseppeket, amelyekből összeáll a következő lapszám.

Rostás Péter István

Jelentéstartalmában, de főképp küllemében a ballagás az utóbbi két évtizedben jócskán odébb ballagott valahai mintájától: felturbósított-ultradizájnolt változatával azon igyekszik, hogy újra révbe érjen a tanoda–végzős–család határolta Bermuda-alakzatban

Pozsony Ferenc

A pünkösd mozgó ünnep, mely minden évben ötven nap után követi húsvétot. A keresztény egyház ezen a napon a szentlélek eljövetelét ünnepli. A szentlélek megjelenését megelőző erős szélzúgást a középkor idején Európában kürtökkel és harsonákkal utánozták. A tüzes nyelveket pedig sok helyen égő kanócok dobálásával, tüzes kerekek gurításával jelenítették meg. A szentlélek jelképeként a csíki falvakban ilyenkor a mise alatt fehér galambokat röpítettek szabadon a templomban.

Hegedüs Csilla

Akkor van jövőnk Erdélyben, ha a fiatalok hisznek abban, hogy az övék itt a tér. Bíznunk kell bennük, segítenünk kell nekik, hogy megmutathassák: ismerik értékeinket és felelősséget vállalnak értük.

Van valami sajátosan – és jó értelemben vett! – magyaros az 1848-49. évi magyar, szabadságharccá váló forradalom kirobbanása évfordulójának megünneplésében. Kétségtelen, azzal együtt, hogy mi, magyarok nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak másoknál, európai, de akár világviszonylatban is egyedülálló nemzetnek számítunk, ha egyébért nem, hát például az anyanyelvünk tekintetében mindenképpen. Abban is, ahogyan egymással marakodunk, de ez most nem tartozik ide.

Lakatos Artur

(...) a jogokat tárgyaló pontok nem teljesülése nem feltétlenül a gyűlés résztvevőinek a hibájából vagy mulasztásából történt, mivel a bukaresti törvényhozást a gyulafehérvári határozat jogi szempontból nem kötelezte.