Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Vadrózsák

Hideg (Lakatos) Anna 1936-ban született Ördöngösfüzesen. Református családban nevelkedett, szülei földműveléssel foglalkoztak. Már kisgyermekként nagy érdeklődéssel hallgatta nagyszülei, szülei, valamint a szomszédban élő idősebbek meséit, népdalait.

Almási István

Több mint 130 erdélyi és partiumi faluban végzett terepkutatásokat. Összesen 5000 dallamot gyűjtött össze, közülük körülbelül 4000 dallamot és szöveget jegyzett le magnószalagról…

Nagymedvés katonák

A kultúrotthonhoz érve véget ért a játék. Mindenki elment, megmosakodott, felöltözött rendes ruhába, mert meg voltak telve sárral a játékos dulakodások miatt. Ezután megkezdődött a vacsora.

Maneszes Tóth Mária

Az 1970-es évektől kibontakozó magyar táncházmozgalom egyik legismertebb hagyományőrző énekese a magyarszováti Maneszes (Tóth) Mária. Magyarszovát Kolozs megye egyik jelentős nagyközsége, lakosságának többsége még napjainkban is magyar ajkú, akik unitárius és református hiten élnek.

lövétei tisztaszoba

Hargita megye egyik legszínesebb kistája a Kis Homoród-mente. Az itt fekvő, népviseletéről híres Lövéte község tájháza tizenkét éve, 2002-ben nyitotta meg kapuit.

Lengyel Pista

Egy közösség lelkületének a lenyomata mindez, amelyben a megélt történelem mély nyomott hagyott.

Romániai Magyar Népművészeti Szövetség

A népművészet, mint nemzeti értékeink kifejezője, megtartó ereje is egyben, amiről nem elég beszélni, hanem tenni is kell érte ünnepeken és a mindennapokban. Éltetni kell. Mert amit nem óvunk, az óhatatlanul elvész az időben.

A Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség Presbitériuma 2011. március 8-án egy Hóstáti Emlékszoba kialakításáról és működtetéséről határozott, amelynek elsődleges célja az emlékállítás és a kolozsvári hóstátiak életének, kultúrájának bemutatása.

A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum

A Kriza János Néprajzi Társaság vezetősége 2000-ben úgy határozott, hogy a Moldvához közel fekvő háromszéki Zabolán kezdeményezi egy csángó múzeum alapítását. Választásunk azért is esett erre a településre, mivel az 1974-től itt működő tájház keretében jelentős, csángó falvakból származó tárgyi gyűjtemény jött létre fokozatosan. 2003. szeptember 14-én  nyitottuk meg A moldvai csángómagyarok hagyományos népművészete című első alapkiállításunkat.

A mérai bivalymúzeum

Mérában 120 éves hagyománya van a bivalytenyésztésnek. A mérai ember jól értett és ért ma is ennek az állatnak a tenyésztéséhez. A 20. század első évtizedeivel kezdődően, egészen a kollektivizálásig (1962) valóságos bivalykultusz alakult ki a faluban. Ha néhány mérai összegyűlt valahol, vagy utazott valahova, beszélgetésük középpontjában a bivaly állott.

Oldalak

Feliratkozás Vadrózsák csatornájára