Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Egyed Ákos életmű-díjas

Amikor felkértek a laudációra, természetesen elfogadtam a megtisztelő megbízatást, de csakhamar az jutott eszembe, hogy valójában fölösleges munkára vállalkoztam, hiszen Egyed Ákost mindenki ismeri. Elegendő lenne egy rövid sajtóhír, hogy Egyed Ákos életmű-díjban részesült, és minden olvasó vagy néző elismerően bólogatna: igen, a székelység történetének avatott kutatója, a 19. századi Erdély társadalomtörténetének elismert szakembere, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja joggal részesült e kitüntetésben.

Bár a fenti megállapítás helyénvaló, nem szeretnék ilyen könnyen megszabadulni a feladattól, főként azért, mert az ilyen ünnepi alkalom kiváló lehetőséget nyújt a számvetésre, és – a műfaj neve szerint is – a dicséretre. Ne féljünk álszerényen e szótól, a tucatnyi kötet, rengeteg tanulmány, több kiadást megért monográfiák szerzője megérdemli, hogy közönsége méltányolja munkásságát, reményeink szerint még korántsem lezárt, de így is imponáló életművét.


Egyed Ákos

Kelemen Hunor átadja az Életmű-díjat Egyed Ákosnak. Rohonyi D. Iván felvétele

Ha Egyed Ákos akadémikus munkásságát, nagy kutatási témáit grafikusan próbálnánk ábrázolni, egymásba fonódó, egyre magasabbra emelkedő spirálok képzenének meg előttünk. Kétségkívül a székely múlt az egyik ilyen nagy téma, a háromszéki születésű, Sepsiszentgyörgyön érettségizett történész otthonról hozta a Székelyföld története iránti érdeklődését, de pályája kezdetén mással kellett foglalkoznia, csak szabad idejét áldozhatta az adatgyűjtésre. Amikor végre lehetőség nyílt a közlésre, olyan kötetet adott ki – Háromszék 1848–49-ben –, amely másik nagy témájához, az 1848–49-es szabadságharc székelyföldi történéseihez szorosan kapcsolódva tette közzé a nevezetes önvédelmi harc eseményeit. E kötet tudományos, honismereti és identitásépítő értékei mellett egy apróság miatt is igen kedves a számomra. Előzéklapján rövid ajánlás olvasható: „Háromszék vármegye közönségének”. 1978-at írtunk akkoriban, vármegye rég nem volt, Háromszék sem létezett hivatalosan, épp ezért ez a múltidéző három szó bizonyára sokunk szívét megmelengette. 1989 után aztán sorra következtek a székely történeti tárgyú kötetei, a Magyari Andrással közösen írt tanulmánygyűjtemény után a székely történelem népszerű összefoglalása, A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, amely több kiadást is megért. Ehhez a körhöz tartozik a szülőfalu, az erdővidéki Bodos. Egy székely szabad falu története, a történészek régi hagyományát követve ezzel rótta le háláját fölnevelő szűkebb pátriája iránt.

E kis kötet kapcsán könnyen átléphetünk a másik spirálra, a 19–20. századi agrártörténet témjához, hiszen a bodosi hagyományos gazdálkodás bemutatásában, eredményeinek elemzésében tetten érhető a vérbeli gazdaságtörténész. Egyed Ákos évtizedekig tervmunkában is kutatta az újkori Erdély gazdaság- és társadalomtörténetét, nagyívű tanulmányban foglalta össze az erdélyi jobbágyfelszabadítás következményeit, meghatározta a falvakban kialakuló kisgazda-társadalmak jellegzetességeit, és természetesen kitért a jobbágykérdés székelyföldi történetére is. Alapvető és több esetben iránymutató tanulmányokban tárgyalta a 19–20. század fordulóján bekövetkezett modernizáció különféle aspektusait, a vasúthálózat kiépülésének, a városfejlődésnek és az iparosodásnak a hatásait, a ma is sokszor idézett szövegek a Falu, város, civilizáció című kötetében olvashatók.

Az 1848–49-es szabadságharc erdélyi története – mint már említettem – szintén jelentős kutatási területe, a Román Akadémia kolozsvári kutatóintézetében egyidőben a források feltárásával hivatalból is foglalkozott. Két kötetes nagy monográfiája, Erdély 1848–1849-ben a forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmával jelent meg. Egyik méltatója, Pál Judit szerint „nagy érdeme, hogy nemcsak a katonai történésekre fektetett hangsúlyt, hanem ezeket szélesebb összefüggésekbe ágyazta be, kitérve a magyar kormány erdélyi politikájának bemutatására, a politikai és katonai események összefüggésére, a különböző nemzetiségek egymáshoz való viszonyára.” Ugyancsak e témakörbe tartozik az 1848-ban tartott utolsó erdélyi rendi országgyűlés történetének összefoglalása egy fokos kötetben, amely forrásanyagában a diéta hivatalos iratai mellett a politikusok levelezését és emlékiratait is hasznosította, és kitekintett a korabeli sajtócikkekre is.

A Székely Mikó Kollégium egykori diákjaként Egyed Ákos régóta tervezte, hogy közzéteszi Mikó Imre, a nagyformátumú 19. századi politikus, tudományszervező közéleti ember és monográfiaszerző tudós életrajzát. Terve 2005-ben valósult meg a Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije című kötettel, amit néhány évvel később a Mikó beszédeit és felhívásait közreadó forráskiadás követett.

Történetkutatói pályáján a negyedszázaddal ezelőtti változások hoztak új feladatokat, lehetőségeket és jól megérdemelt elismeréseket. Immár nyugdíjasként lehetett vendégtanár a budapesti és a debreceni egyetemen, kiadók, folyóiratok és tudományos egyesületek nyújtottak publikációs és előadási lehetőségeket. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta külső tagja közé, majd a Debreceni – akkor még Kossuth Lajos nevét viselő – Egyetem díszdoktorává avatta. Ez utóbbi példát követte az egri Eszterházy Károly Főiskola, amikor tavaly ősszel a magyar tudomány ünnepe alkalmával az intézmény első díszdoktori diplomáját Egyes Ákosnak nyújtotta át.

Az 1990-ben újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület szintén új feladatkört jelentett számára, kezdetben a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály elnöke volt, majd az Egyesület elnöki tisztét töltötte be 2002–2010 között. Elnöksége idején kezdődött el és vált hagyománnyá, az MTA kezdeményezését követve, A magyar tudomány napja Erdélyben című őszi ünnepi konferencia, amelyre az EME „születésnapja”, november 23-a táján kerül mindig sor.

Ünneplésünk azzal válhat igazán teljessé, ha örömmel veszünk tudomást Egyed Ákos jelenlegi legfontosabb tudományos programjáról: székelyudvarhelyi kezdeményezésre születőben van a Székelyföld három kötetre tervezett, sokszerzős történeti monográfiája, amelyben oroszlánrészt vállalt szerzőként, szerkesztőként egyaránt. Adjon Isten sok erőt, egészséget a befejezéséhez és más tudományos tervei megvalósításához!

(Elhangzott 2016. január 22-én Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj átadási ünnepségén)

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

fenntartható fejlődés, ensz

Napjainkban lépten-nyomon halljuk, látjuk, olvasunk róla, valóságos „divattéma” lett a fenntartható fejlődés témaköre, problémája. De mit is értünk a fenntartható fejlődés fogalma alatt, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy mindez megvalósuljon? A „fenntartható fejlődés” fogalma a környezettel, a környezetszennyezéssel kapcsolatos. A probléma gyökere mintegy kétszáz évre, az ipari forradalmat követő időszakra nyúlik vissza. A tudomány és technika fejlődésével az ipari termelés felpörgött, megsokszorozódott, amelynek a természet látta kárát a nyersanyag kibányászása, feldolgozása révén, valamint a természetben tárolt nagymennyiségű hulladék miatt. Ezzel párhuzamosan a Föld népessége is megszaporodott, ami a mezőgazdaságot állította komoly feladatok megoldása elé hozzájárulva a természet szennyezéséhez (talajerózió, monokultúrák elterjedése, növényvédő- és rovarirtó szerek alkalmazása stb.). Manapság a szennyezés a Föld minden környezeti elemét átfogja, magát az életet is veszélyezteti.

Palocsai Rudolf

Palocsay Rudolf, a saját erejéből építkező növénynemesítő mindig, minden időben és minden rendszerben megállta a helyét, mert hihetetlen munkabírással rendelkezett, illetve nagyon szerette a növényeket és a természetet. Palocsay Rudolf kertész volt, növénynemesítő, kertészeti szakíró, valamint a Román Mezőgazdasági Akadémia tiszteletbeli tagja. Nemesítési kísérleteivel hírnevet szerzett belföldön és külföldön egyaránt, és hozzájárult a romániai mezőgazdaság fejlődéséhez és hírnevének öregbítéséhez.

erdővidék

Napjaink kihívásai közé tartozik a globális ökológiai válság mérséklése, melynek hatásai megnyilvánulnak politikai, gazdasági és társadalmi szempontból, mind globálisan, mind helyi szinten. Ez a válság a bizonytalanságba sodorta az emberiség jövőjét és sürgeti a megoldásokat. Megoldásként a fenntarthatóság fogalma – mint biztonságos jövőt és emberi jólétet ígérő jövőkép – tört be a tudományból a köztudatba, és mára már számos ágazatban megjelenik.

heller lászló

A rendelkezésre álló konkrét adatok szerint 1940. november 20-án tette meg Heller László US2356404 kódszámmal amerikai szabadalmi bejelentését a levegőhűtéses kondenzációs eljárásra vonatkozóan. A szabadalmaztatás ügyét ugyan a háborús körülmények is hátráltatták, de végeredményben a bejelentés 1944. augusztus 22-én oltalmat kapott! A feltaláló és iparjogvédelemben jártas kollégái ugyancsak szakszerűen és körültekintően jártak el, amelynek végeredményeként hosszú évtizedekre biztosították a Heller Systemként jegyzett találmány védettségét.  

 A szakemberek azonban sok „mesterséges”, azaz a természetben nem található anyagot ismernek és kínálnak használatra, ismerjük el, egyre sikeresebben, amelyek lényegesen különböznek a természetes anyagoktól. A legfontosabb különbség nem a fizikai tulajdonságokban van, hanem főként a természetben való viselkedésükben. 

kaktusz

Virágzó amerikai tsuda gróf Bánffy György bontsidai kertjében” – adja hírül az 1700-as évek végén az egyik akkoriban megjelenő újság. A szenzációnak szánt híradás egy, a szűkebb hazánkban akkor még ritkaságnak számító pozsgás növény, az Aloe virágzásáról tudósítja a lap olvasóit, bár a „tsuda növény” leírása tulajdonképpen egy másik, szintén pozsgás növényre, egy Agavéra utal . Azonban amit Erdélyben akkor még különlegességnek, egzotikumnak tartottak, az a pozsgás növények, és ezen belül a kaktuszok őshazájának számító Afrikában, illetve az amerikai kontinensen már évezredek óta ismert volt. 

A következő sorokban a társadalmi cselekvés egyik összetevőjét fogom ismertetni: a tömegcselekvést. Nem mindenfajta cselekvést nevezünk társadalmi cselekvésnek. Akkor válik társadalmi jellegűvé egy cselekedet, ha mások viselkedéséhez igazodik. Számos esetben tényleges indulatok és érzelmi állapotok határozzák meg a cselekvést. A tömeg létrejötte függvényében három típust különíthetünk el: előzetesen megszervezett tömeget, konvencionális tömeget és spontán tömeget. E tömegtípusok vizsgálata függvényében lényeges kiemelni a szervezetlenség jellegzetességeit. A szervezetlen tömeg jellemzői közé soroljuk a következőket: impulzivitás, erőszakosság, következetlenség, határozatlanság, befolyásolhatóság, tudatlanság. Viselkedése olyanféle, mint egy tanulatlan, indulatos vagy féktelen gyermeké, szenvedélyes meggondolatlan felnőtté. A legrosszabb esetben megnyilvánulásai egy vadállatéhoz hasonlóak.

tordai üveggyár

A Tordai Üveggyár 1921-ben alakult. Alapítói egy kolozsvári bank és Mendel Simon tordai bankár volt. Külföldi munkásokat hoztak német, lengyel, cseh, olasz földről. A munkahelyen új munkaerőt képeztek. 1929-ben már ötszáz-hatszáz munkással dolgoztak. Számukra lakótelepet hoztak létre lakásokkal, üzlettel, klubbal, sportteremmel. Ez a telep ma is ismert, Kolónia néven.

denevérek

Egy borzongatóan kellemesen érzés tölti el az erdélyi denevérész szakembereket, amikor megállnak Európa talán legnagyobb denevérkolóniája alatt. A Szolcsvai Búvópatakban a hosszúszárnyú denevér több mint 30 000-es kolóniája néma, élő szőnyegként borítja a barlang mennyezetét minden télen. A törpedenevérek szintén több tízezres egyedszámú csoportja a hosszúszárnyú denevér „szőnyeg” közelében található. De hibernál a barlangban még pár ezer közönséges denevér és pár száz nagy patkósdenevér is. Minden összevetve, a barlang teljes, több denevérfajból álló téli állománya elérheti a 100 000 egyedet.

Évszázadokkal ezelőtt az ételt a konyhában, családi környezetben készítették, melyet azonnal, frissiben el is fogyasztottak. A társadalom fejlődésével, idővel a falusi közösségek keretében, a társadalmi munkamegosztás révén új szakmák jelentek meg – hentes, pék, sörfőzőmester stb. –, akik az élelmiszerkészítéssel járó munka egy részét magukra vállalták. A folyamat tovább folytatódott és fokozódott a városok megjelenésével, növekedésével. Így egyre nagyobb mértékben áttértek helyi termelésről az ipari méretű termelésre, a friss ételek helyett pedig a tartósított élelmiszerek fogyasztására. 

Víz a környezetünkben

Környezetünk egyik fontos eleme, mely a hidroszférát alkotja a többi környezeti egység mellett (geoszféra, atmoszféra, bioszféra és krioszféra). A Föld életében a víznek nagyon fontos szerepe volt, illetve van: ez pedig bolygónk klímarendszerének és az életnek a kialakítása és fenntartása. A természetben a víz állandó mozgásban van (vízszintes és függőleges irányban egyaránt), a környezeti elemek között pedig intenzív anyag- és energiacsere megy végbe, zárt ciklusokban. Ezt nevezzük a víz körforgásának, mely évi 396 000 km3 mennyiséget jelent, és melynek hajtóereje a Nap. 

balogh ernő geológus

Balogh Ernő 1882. július 24-én látta meg a napvilágot az Arad megyei Kisjenőhöz tartozó Erdőhegyen. A Kárpát-medence keleti tájai, különösen Erdély természeti értékeinek feltárásában és megismertetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Sokoldalú tudósról, geológusról, mineralógusról van szó. Az 1969. július 11-én 87 esztendős korában, Kolozsváron elhunyt tudós professzor kolozsvári Bolyai, illetve Babeș–Bolyai Tudományegyetem földtani tanszékének vezető tanára, a föld és ásványtudományok doktora, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteleti tagja, a Magyarhoni Földtani Társulat díszoklevéllel kitüntetett rendes tagja, az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Ásvány- és Kőzettani Szakosztály elnöke volt.

rodosz-konferencia

Május 12. és 13. között rendezte meg II. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferenciáját a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar megyei szervezete Nagyváradon. Az 1999-ben megalakult RODOSZ a tudományos munkát végző magiszteri és PhD hallgatók szakmai és érdekvédelmi szervezeteként a második alkalommal megrendezésre kerülő konferenciával fórumot szeretne teremteni a fiatal kutatók számára. 

nap sugárzás

Mennyire fenyegeti az emberiséget a környezet változása, milyen mértékben járul(t) hozzá a környezetszennyezés a változásokhoz?

jupiter

A Nap gömbjének térfogata oly nagy, hogy belsejébe 1 millió 303 800 Földet helyezhetnénk el. Jegyezzük meg, hogy ennek ellenére központi égitestünk csupán egy sárga törpe a csillagok világában.