Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Az üveg fényei és árnyai

A Tordai Üveggyár történetéből

Tordára 1965-ben jöttem, ekkor a város egyik büszkesége az üveggyár volt. Ipari kiállításokon díjakat nyert, sok külföldi rendelése volt, és ha valaki külföldre utazott, akkor tordai üvegtárgyakat vitt ajándékba. Ebben az időben sok fiatal mérnök, művész jött a gyárba, akik hozzájárultak a gyár fejlődéséhez. Torda régen is a mesterségek városa volt. A szocialista rendszer idején több nagy gyár működött, cementgyár, vegyi üzem, elektrokerámia, hőálló tégla, építőipari termékek üzeme és üveggyár. Ezek közül a cementgyár és az üveggyár országosan is a legnagyobbnak számított.

A Tordai Üveggyár 1921-ben alakult. Alapítói egy kolozsvári bank és Mendel Simon tordai bankár volt. Külföldi munkásokat hoztak német, lengyel, cseh, olasz földről. A munkahelyen új munkaerőt képeztek. 1929-ben már ötszáz-hatszáz munkással dolgoztak. Számukra lakótelepet hoztak létre lakásokkal, üzlettel, klubbal, sportteremmel. Ez a telep ma is ismert, Kolónia néven.

Mi az üveg? Tudományosan szilícium-dioxid (kvarchomok), nátrium karbonát, kálium-karbonát, földpát, mészkő, dolomit keveréke. A speciális üveghez más anyagokat is használnak. Feltalálása az idők ködébe vész. Plinius római történetíró szerint föníciai és egyiptomi földről ered, és a Római Birodalom hódításai során került Európába. Velence korán üvegipari központ volt, és Murano szigetére összpontosította a termelést azért, hogy a szakmai titkokat megőrizhessék. Végül több európai ország is elindította az üveg gyártását, hozzájárulva a szakma fejlesztéséhez. Az üveg 1480 Celsius-fok körül olvad, hűtése egyenletesen kell történjen azért, hogy a repedést elkerüljék. Formálható öntéssel, fúvással, préseléssel, húzással. Az üveg felületét lehet színezni oxidokkal, gravírozni csiszolókoronggal, maratni savakkal.

Az üveg különleges fényhatásait a bizánciak felhasználták üvegmozaik és üvegablakok készítésére. A 14–15. században Európában is elterjedt a színes üvegablakok alkalmazása a templomoknál és kastélyoknál. A gótikus építészet lehetővé tette nagy ablakok kiképzését. Ezeken színes üveglapokból (vitró) bibliai jeleneteket alkottak. A kintről beáramló fény nagy lélektani hatást gyakorolt a nézőre. Ilyenek a kolozsvári Szent Mihály-templom üvegablakai is. Nagyon szépek a franciaországi templomok vitrói, mint például a chartres-i is.

A tordai üveggyártás szép időszaka volt az, amikor én Tordára jöttem. Akkor jött Simonfy Pál és Csonka András is, akik a temesvári Politechnikai Intézetből vegyészmérnökként érkeztek. Egri László képzőművészként ekkor már az ipari tervezés osztályán dolgozott. Nagyon tanulságos Simonfy Pál (sz. 1932) mérnök életútja. Ő a közeli Várfalván született, majd Tordán elvégezte a Műszaki Középiskolát, üveg és kerámia szakon. Rövid kihagyás után a tomesti üveggyárba került. A gyár elküldte egy bukaresti mesteriskolába, majd a temesvári Traian Vuia Politechnikai Intézetbe, ahol lehetősége volt elmélyítenie az üveggel kapcsolatos ismereteit.

Abban az időben a temesvári Politechnikai Intézetben európai szintű oktatás folyt. Innen 1965-ben jött a tordai üveggyárba. Itt több évig részlegvezető volt, majd a megalakuló kutatási osztály vezetőjévé nevezték ki. Nevéhez fűződik tizenkét találmány, egyik legfontosabb a rubin újszerű technológiájának kidolgozása, amiért Kölnben ezüstérmet kapott. Több más Ipari Vásáron (Amerikai Egyesült Államok, Csehszlovákia, Franciaország) értékelték magas fokon a találmányait (brevet). Ilyen volt a hőálló üveg kidolgozása, a kvarcüveg-laboratóriumok részére (nagyon magas hőfokot bíró speciális üveg). A kutatási osztály a bukaresti központhoz tartozott. Szívesen kihagyták volna nevét a találmányokból, de ez csak részben sikerült, mert Simonfy mérnök nélkülözhetetlen, megkerülhetetlen ember volt. Nagy tudásával mindenkin segített, aki hozzáfordult. Kollegái szerint nagyon mélyen ismerte az anyagok belső titkait. Nyugdíjazása után szülőfalujában sikeres gyümölcskertészetet indított, példát mutatva azoknak, akiket érdekel a gyümölcsnemesítés.

A kiállításokra küldött munkák sikeréhez hozzájárult a tervezési osztály, amelyik azzal foglalkozott, hogy új tárgyakat tervezett, vagy a külföldi rendeléseket készítette elő a termelésre. A művészek előkészítették a munka tervét, átadták a műszaki rajzolóknak, majd követték a végleges kivitelezést a műhelyekben. Szükség esetén módosítottak, amíg a kész tárgy elfogadható lett. Itt dolgozott Egri László is (1934– 2006), aki a kolozsvári Képzőművészeti Intézet festészeti szakát végezte el. Akkor még nem volt ipari tervezési szak. Egri nagyon jó munkát végzett a gyárban, eredeti terveket készített, munkái sikert hoztak külföldi és hazai kiállításokon. Mikor eljött az ideje, hogy a kolozsvári Képzőművészeti és Iparművészeti Intézetben létrehozzák az üveg osztályt, akkor őt hívták, hogy ezt beindítsa és vezesse. Egri megtanulta a színes üvegablak készítését is, amit fia, István folytatott. Felesége, Egri Nagy Enikő a tűzzománcban jeleskedett, amit fia, Egri András és felesége, Anastasia Vdovkina is művel.

Egri Lászlónak két olyan tanítványát is ismerem, aki az üvegművészetben kiváló munkát végzett. Kiss Miklós (sz. 1944) Nyárádgálfalváról származik. Miután a kolozsvári egyetemen az üvegszakon végzett, pár évig Marosvásárhelyen dolgozott, majd Magyarországon, Ajkán folytatta üvegművészeti tevékenységét, és tökéletesítette tudását a színes üvegablak tervezésében és kivitelezésében. Nagy Annamária (sz. 1959) a Torda melletti Aranyosgyéresen született. Miután üvegszakon diplomázott Kolozsváron, óhaja szerint 1982-ben a Tordai Üveggyárba került a tervezési osztályra. A gondok 1989-ben kezdődtek, amikor a gyár kezdett leépülni. Ekkor elhatározta, hogy magánvállalkozást indít. Üvegkemencét (hutát) építeni nem volt elég pénze, de talált más lehetőségeket az üvegművészet terén. Kész üvegtárgyakat vásárolt, majd ezeket színezte, nemesítette. Egy eredeti megoldást alkalmazott a síküveg, üvegtörmelék átalakításával, üveglágyítással, rogyasztással, zsugorítással, ami különböző hőfokokon történt. Ezzel a módszerrel modern üvegtárgyakat, üvegszobrokat készített.

Nagy Annamária rendszeresen részt vett a belföldi és külföldi üvegművészeti kiállításokon, ugyanakkor a megyei kiállításokon és a Barabás Miklós Céh kiállításain is. A Tordán szerveződött csoportjával több hazai és magyarországi kiállítást rendeztek. Üvegszobraival mindenhol elismerésben részesült. Nagy Miklós Kund írta egy marosvásárhelyi kiállításról: „Üvegszobrásznak is nevezhetnők az iparművészeti végzettségű, termékeny alkotót, akinek már Magyarországon, Japánban, Németországban is láthatták munkáit. És nyilván méltatták is, hiszen igen eredeti, érdekes, szokatlan alakú, színkombinációjú és fogantatású műtárgyak. Az esetek többségében dekoratív funkciójuk gondolattal, üzenettel is szerencsésen kiegészül. Az üvegművész olykor a véletlennek is ki van szolgáltatva, de Nagy Annamária ezt is az előnyére képes fordítani. Az újrapuhított üveget a saját és néző képzeletét is megmozgatva hatásosan színezi, formálja.”

A Tordai Üveggyár ma is működik, de nagyon kis mennyiségű termeléssel.

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Vallasek Aletta, koronavírus

2020 március 30., hétfő. Ezen a napon léptem be először, teljes védőfelszerelésbe burkolva, jelenlegi munkahelyem, a dél-németországi tüdőkórház újonnan kialakított, a többi résztől dupla ajtóval elzárt koronavírus-osztályára. (...) A beöltözési procedúra mindig a kézfertőtlenítéssel kezdődik, aztán következik a védőfelszerelés megadott sorrendben való felöltése, mikor úgy tűnik, hogy minden darab a helyén van, akkor át lehet lépni a következő ajtón: következik a piszkos öltöző. Itt leellenőrzöm az egész alakos tükörben, hogy nem felejtettem-e el valamit, megvan-e a második, rövidebb munkakesztyű a hosszú belső kesztyű felett, jól záródik-e a köpeny hátul. Minden rendben, kilépek a második öltözőből, be a fertőző zónába.

fenntartható fejlődés, ensz

Napjainkban lépten-nyomon halljuk, látjuk, olvasunk róla, valóságos „divattéma” lett a fenntartható fejlődés témaköre, problémája. De mit is értünk a fenntartható fejlődés fogalma alatt, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy mindez megvalósuljon? A „fenntartható fejlődés” fogalma a környezettel, a környezetszennyezéssel kapcsolatos. A probléma gyökere mintegy kétszáz évre, az ipari forradalmat követő időszakra nyúlik vissza. A tudomány és technika fejlődésével az ipari termelés felpörgött, megsokszorozódott, amelynek a természet látta kárát a nyersanyag kibányászása, feldolgozása révén, valamint a természetben tárolt nagymennyiségű hulladék miatt. Ezzel párhuzamosan a Föld népessége is megszaporodott, ami a mezőgazdaságot állította komoly feladatok megoldása elé hozzájárulva a természet szennyezéséhez (talajerózió, monokultúrák elterjedése, növényvédő- és rovarirtó szerek alkalmazása stb.). Manapság a szennyezés a Föld minden környezeti elemét átfogja, magát az életet is veszélyezteti.

Palocsai Rudolf

Palocsay Rudolf, a saját erejéből építkező növénynemesítő mindig, minden időben és minden rendszerben megállta a helyét, mert hihetetlen munkabírással rendelkezett, illetve nagyon szerette a növényeket és a természetet. Palocsay Rudolf kertész volt, növénynemesítő, kertészeti szakíró, valamint a Román Mezőgazdasági Akadémia tiszteletbeli tagja. Nemesítési kísérleteivel hírnevet szerzett belföldön és külföldön egyaránt, és hozzájárult a romániai mezőgazdaság fejlődéséhez és hírnevének öregbítéséhez.

erdővidék

Napjaink kihívásai közé tartozik a globális ökológiai válság mérséklése, melynek hatásai megnyilvánulnak politikai, gazdasági és társadalmi szempontból, mind globálisan, mind helyi szinten. Ez a válság a bizonytalanságba sodorta az emberiség jövőjét és sürgeti a megoldásokat. Megoldásként a fenntarthatóság fogalma – mint biztonságos jövőt és emberi jólétet ígérő jövőkép – tört be a tudományból a köztudatba, és mára már számos ágazatban megjelenik.

heller lászló

A rendelkezésre álló konkrét adatok szerint 1940. november 20-án tette meg Heller László US2356404 kódszámmal amerikai szabadalmi bejelentését a levegőhűtéses kondenzációs eljárásra vonatkozóan. A szabadalmaztatás ügyét ugyan a háborús körülmények is hátráltatták, de végeredményben a bejelentés 1944. augusztus 22-én oltalmat kapott! A feltaláló és iparjogvédelemben jártas kollégái ugyancsak szakszerűen és körültekintően jártak el, amelynek végeredményeként hosszú évtizedekre biztosították a Heller Systemként jegyzett találmány védettségét.  

 A szakemberek azonban sok „mesterséges”, azaz a természetben nem található anyagot ismernek és kínálnak használatra, ismerjük el, egyre sikeresebben, amelyek lényegesen különböznek a természetes anyagoktól. A legfontosabb különbség nem a fizikai tulajdonságokban van, hanem főként a természetben való viselkedésükben. 

kaktusz

Virágzó amerikai tsuda gróf Bánffy György bontsidai kertjében” – adja hírül az 1700-as évek végén az egyik akkoriban megjelenő újság. A szenzációnak szánt híradás egy, a szűkebb hazánkban akkor még ritkaságnak számító pozsgás növény, az Aloe virágzásáról tudósítja a lap olvasóit, bár a „tsuda növény” leírása tulajdonképpen egy másik, szintén pozsgás növényre, egy Agavéra utal . Azonban amit Erdélyben akkor még különlegességnek, egzotikumnak tartottak, az a pozsgás növények, és ezen belül a kaktuszok őshazájának számító Afrikában, illetve az amerikai kontinensen már évezredek óta ismert volt. 

A következő sorokban a társadalmi cselekvés egyik összetevőjét fogom ismertetni: a tömegcselekvést. Nem mindenfajta cselekvést nevezünk társadalmi cselekvésnek. Akkor válik társadalmi jellegűvé egy cselekedet, ha mások viselkedéséhez igazodik. Számos esetben tényleges indulatok és érzelmi állapotok határozzák meg a cselekvést. A tömeg létrejötte függvényében három típust különíthetünk el: előzetesen megszervezett tömeget, konvencionális tömeget és spontán tömeget. E tömegtípusok vizsgálata függvényében lényeges kiemelni a szervezetlenség jellegzetességeit. A szervezetlen tömeg jellemzői közé soroljuk a következőket: impulzivitás, erőszakosság, következetlenség, határozatlanság, befolyásolhatóság, tudatlanság. Viselkedése olyanféle, mint egy tanulatlan, indulatos vagy féktelen gyermeké, szenvedélyes meggondolatlan felnőtté. A legrosszabb esetben megnyilvánulásai egy vadállatéhoz hasonlóak.

denevérek

Egy borzongatóan kellemesen érzés tölti el az erdélyi denevérész szakembereket, amikor megállnak Európa talán legnagyobb denevérkolóniája alatt. A Szolcsvai Búvópatakban a hosszúszárnyú denevér több mint 30 000-es kolóniája néma, élő szőnyegként borítja a barlang mennyezetét minden télen. A törpedenevérek szintén több tízezres egyedszámú csoportja a hosszúszárnyú denevér „szőnyeg” közelében található. De hibernál a barlangban még pár ezer közönséges denevér és pár száz nagy patkósdenevér is. Minden összevetve, a barlang teljes, több denevérfajból álló téli állománya elérheti a 100 000 egyedet.

Évszázadokkal ezelőtt az ételt a konyhában, családi környezetben készítették, melyet azonnal, frissiben el is fogyasztottak. A társadalom fejlődésével, idővel a falusi közösségek keretében, a társadalmi munkamegosztás révén új szakmák jelentek meg – hentes, pék, sörfőzőmester stb. –, akik az élelmiszerkészítéssel járó munka egy részét magukra vállalták. A folyamat tovább folytatódott és fokozódott a városok megjelenésével, növekedésével. Így egyre nagyobb mértékben áttértek helyi termelésről az ipari méretű termelésre, a friss ételek helyett pedig a tartósított élelmiszerek fogyasztására. 

Víz a környezetünkben

Környezetünk egyik fontos eleme, mely a hidroszférát alkotja a többi környezeti egység mellett (geoszféra, atmoszféra, bioszféra és krioszféra). A Föld életében a víznek nagyon fontos szerepe volt, illetve van: ez pedig bolygónk klímarendszerének és az életnek a kialakítása és fenntartása. A természetben a víz állandó mozgásban van (vízszintes és függőleges irányban egyaránt), a környezeti elemek között pedig intenzív anyag- és energiacsere megy végbe, zárt ciklusokban. Ezt nevezzük a víz körforgásának, mely évi 396 000 km3 mennyiséget jelent, és melynek hajtóereje a Nap. 

balogh ernő geológus

Balogh Ernő 1882. július 24-én látta meg a napvilágot az Arad megyei Kisjenőhöz tartozó Erdőhegyen. A Kárpát-medence keleti tájai, különösen Erdély természeti értékeinek feltárásában és megismertetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Sokoldalú tudósról, geológusról, mineralógusról van szó. Az 1969. július 11-én 87 esztendős korában, Kolozsváron elhunyt tudós professzor kolozsvári Bolyai, illetve Babeș–Bolyai Tudományegyetem földtani tanszékének vezető tanára, a föld és ásványtudományok doktora, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteleti tagja, a Magyarhoni Földtani Társulat díszoklevéllel kitüntetett rendes tagja, az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Ásvány- és Kőzettani Szakosztály elnöke volt.

rodosz-konferencia

Május 12. és 13. között rendezte meg II. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferenciáját a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar megyei szervezete Nagyváradon. Az 1999-ben megalakult RODOSZ a tudományos munkát végző magiszteri és PhD hallgatók szakmai és érdekvédelmi szervezeteként a második alkalommal megrendezésre kerülő konferenciával fórumot szeretne teremteni a fiatal kutatók számára. 

nap sugárzás

Mennyire fenyegeti az emberiséget a környezet változása, milyen mértékben járul(t) hozzá a környezetszennyezés a változásokhoz?

jupiter

A Nap gömbjének térfogata oly nagy, hogy belsejébe 1 millió 303 800 Földet helyezhetnénk el. Jegyezzük meg, hogy ennek ellenére központi égitestünk csupán egy sárga törpe a csillagok világában.