Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

A tudásvágy érték, a tudás hatalom

Egyszer egyik diákom megkérdezte, miért jártam egyetemre, miért tartottam és tartom fontosnak a továbbtanulást. Szerinte ugyanis nincs értelme, ő a labdarúgásban látja a jövőjét. Nem rossz gondolat, de mellette azért tanulni is kell. Elmagyaráztam neki, hogy a későbbi boldogulásnak az oktatás és az iskola az alapvető feltétele. Az iskolának fontos feladata van a személyiség formálásában, olyan társadalmi és pedagógiai intézmény, amely már az ókori Mezopotámiában, Egyiptomban jól szervezett formában létezett. Az iskola szó eredete a görög, „szkole”, jelentése szabadidő. Milyen jó lenne, ha manapság is több időt szánnánk szabadidőnkből a tanulásnak.

Kicsit elgondolkodtam, mitől is függ a tanulási kedv? – Elsősorban a motiváltságtól. A tanulók érdeklődése változó, ennek az érdeklődésnek ösztönző szerepe van a tanulásban. A fiatalok nyitottabbak az újra, de hamarabb lankad az érdeklődésük, az idősebb korosztály határozottabb abban, hogy mit szeretne tudni. Fontosnak tartom a versenyszellem kialakítását, az elismerés vágyának fokozását. Az erős akaratot pedig fejleszteni kell, a tanulót állandóan problémák elé kell állítani, és úgy kell az érdeklődését ébren tartani, hogy a gyermek úgy érezze, a tanulás számára játék.




Kolozsvár látképe 1617-ben. Georg Hoefnagel metszete
Egidius van der Rye festménye alapján. Kép: Wikimedia Commons 

Az oktatás nem más, mint a tudás rendszeres, intézményesített „átadása”. Valójában a tudás nem adható át, minden embernek újra kell teremtenie saját élményeiből azt a tudást, amit majd alkalmazni fog. Comenius szerint születéskor a gyermek csak a tudomány magjával van felruházva, majd az oktatás serkenti ezeket a „magokat”. Az ifjú megtapasztalja az emberek közötti versenyt, az elismerés iránti vágyat, az indítékok szocializálását, az ismeretlentől az ismeret felé haladva egy hosszú utat végigjárva jut el a tudásig. A tudás mindig azzal kezdődik, amikor az egyén felismeri, mennyire hiányosak az ismeretei. Ez még mindig nem elegendő a boldoguláshoz. Akkor tudja az ember magából a legjobbat kihozni, ha minél több hozzáértéssel rendelkezik, több lehetőség közül választhat, folyamatosan tapasztalatokat szerez. Tanulás közben a diák közelebb kerül a felnőttek világához, végső soron azt teszi, amit példaként lát, és nem azt, amit megmondanak neki. A tudás örömöt nyújthat belső világunk rendezésére, egy jobb jövő érdekében.

Manapság be kell ismernünk, hogy válságos időket élünk, a koronavírus-járvány, az Oroszország által indított háború, az energia- és nyersanyagválság egyre nagyobb gondot okoz. Mind gyakrabban tesszük fel a kérdést, hogy belefér-e a múltunk Európa jövőjébe? François-Xavier Bellamy francia filozófus szerint Európa a különbözőségében lehet egységes, ezt a sokféleséget kell felismerni, hiszen a kultúrák sokfélesége hozzáad Európa európaiságához, és nem vesz el belőle. Értékeink, hagyományaink, kultúránk felismerése lesz az igazi kapocs az európaisághoz való felzárkózáshoz.

Tavaly októberben ünnepeltük a százötven éve létrehozott magyar nyelvű felsőoktatást, Ferenc József császár írta alá a kolozsvári magyar nyelvű királyi egyetem létesítésére vonatkozó törvényt. Az egyetem három hivatalos – román, magyar és német – nyelvével európai szinten az egyik legkomplexebb intézmény. 1872-ben 258 hallgatóval nyitotta meg kapuit a magyar tannyelvű egyetem, ma pedig 6500 fiatal tanul itt magyarul. Az egyetem azon az úton halad, amelyen nemzetek, kultúrák úgy élnek egymás mellett, hogy nem akarják legyőzni egymást, hanem igyekeznek együttműködni. Az együttműködés és a tisztességes verseny jelenti az erőt ma a BBTE-en, hangsúlyozta az egyetem rektora. Ma az egyetemnek ereje van, ezt a nemzetközi elismertség is bizonyítja. A sok éves oktatási hagyomány szerves része az egyetemességre törekvés és kulturális sokszínűség. A hagyomány, a nyitottság, az egyetemes értékválasztás, a tudományos értékkeresés megalapozta azt, hogy a BBTE nemcsak a legrangosabb egyetem Romániában, hanem élő kapcsolatrendszerével gazdagítja közösségét, hangsúlyozta a magyar konzul.




Loyolai Ignác katonai páncélban. Kép: Wikipédia 

Nem csak az egyetem százötven évvel ezelőtti alapítását ünnepeltük, hiszen a kolozsvári akadémiai oktatás története a 16. századig vezethető vissza. A kolozsvári Szabók bástyájában részt vehettünk A város és az akadémia című kiállításon, amely a jezsuita rend és az akadémia első korszakának állított emléket. Erdélyben ez volt az első felsőfokú intézmény, amelyet 1579-ben alapítottak, és 1603-ig működött. Dr. Lukács József egyetemtörténész bemutatta Kolozsvár keretében az intézményt. Egy nagyobbrészt protestáns városba telepítették be a jezsuita rendet, amelynek az volt a feladata, hogy újjáépítse a katolikus egyházat. Báthory Istvánnak, Erdély fejedelmének és a Lengyel–Litván Államszövetség uralkodójának 1581-ben kiállított királyi alapítólevelével az Academia Claudiopolitana egyetemi státusszal rendelkező intézményként felhatalmazást nyert arra, hogy baccalaureusi, magiszteri és doktori egyetemi fokozatokat adományozhasson. Az említett latin tannyelvű jezsuita akadémiát bölcsészeti és teológiai karokkal rendelkező szerkezettel hozták létre. Később jogi és orvostudományi karokkal bővült. A kiállítás ezt a kezdeti korszakot mutatja be, amely elindította az egyetem fejlődését a napjainkban létező BBTE irányába.

Az oktatás szervesen illeszkedik a város fejlődésébe, így nyomon követhetjük, hogyan indult Kolozsvár látványos fejlődésnek 1541 után, miután a középkori Magyar Királyság három részre szakadt, és létrejött a különálló Erdélyi Fejedelemség. Kolozsvár – Brassó és Szeben mellett – a fejedelemség legfontosabb kézműves központja lett tucatnyi céhhel, több száz mester­emberrel. Földrajzi elhelyezkedése is előnyt biztosított számára, ugyanis olyan fontos utak kereszteződésénél található, amelyek Erdélyt összekötötték Német-, Cseh- és Lengyelország nagy városaival, valamint Havasalfölddel és Moldvával.

1593-ban a városban 7500 lakost írtak össze, a polgárok mellett a városban 1000 szolga és zsellér élt. Kolozsvár egy erős védrendszer által, falakkal, tornyokkal, kapukkal védett város képét mutatta, amely körül három nagyobb külváros, valamint hozzávetőlegesen 150 km²-es birtok létezett. A városban több templom, iskola, ispotály, vagyis kórházi, árva-, aggmen- és szegényházi funkciókat betöltő intézmény, gyógyszertár, fürdő volt. Még a 16. század elején végleges formát nyert a város belső szabályrendszere. A város statútumai pontosan meghatározták a bíró és az esküdtek megválasztásának módját a száztagú tanács által, amelynek tagjait a város teljes jogú polgárai közül választottak. A teljes jogú városi polgárok azok voltak, akiknek ingatlanbirtokuk volt a város területén, amely után adót fizettek. A nemeseknek tilos volt a város területén házat, szőlőst vagy kertet birtokolniuk.

Az 1617-ben kiadott látkép a „kincses várost” az északi irányból mutatja, G. Hoefnagel metszete a város legrégebbi ábrázolása, amelyen felismerhetők a város fontos épületei: a Szent Mihály-plébániatemplom, a domonkos rend temploma és kolostora. A távolban látszik a Szabók bástyája. Ennek közelében emelkedik a 15. század utolsó évtizedeiben Mátyás király akaratából épített ferences kolostor temploma. A templom mellett álltak a jezsuita kollégiumnak és intézményeinek: gimnáziumnak és főiskolának helyet adó épületei. Az 1617-ben kiadott látkép az egyetlen, amelyen láthatók a mai Románia területén elsőként alapított felsőoktatási intézmény épületei.

Érdemes szemügyre venni az ekkor működő középkori intézményeket, melyek igazolják, hogy mekkora figyelmet szenteltek már ekkor a tanításnak. A kolozsvári Szent Mihály-templom keretében működött a 14. századtól kezdve a városi iskola, 1556 után a templomot, a plébániát és az iskolát a város protestáns hitre tért lakói használták. A kolozsvári domonkos kolostort a 14. században alapították, keretében iskola is működött. Elsősorban a rend növendékeit tanították itt, 1556-ban protestáns templommá és városi iskolává alakították. 1603–1605 és 1698–1724 között a kolozsvári jezsuita kollégium székhelye volt. A kolozsvári minorita ferences kolostort Mátyás király alapította 1486-ban. 1556-ban a szerzeteseket elűzték, 1580-tól a kolozsvári jezsuita kollégium székhelye lett. 1603 után a kollégium épületét részben lebontották, és a templomot is a református közösségnek adományozták. A kolozsmonostori királyi alapítású bencés kolostor Erdély legfontosabb katolikus kolostora volt. A 11. században alapították, 1556-ban a kolostort megszüntették, majd épületei és birtokai egy részét 1579-ben az erdélyi jezsuita missziónak adományozták.

A 16. században a reformáció határozta meg egész Európa történelmét. Az egységesen protestánsnak nevezett új keresztény tanítások gyorsan elterjedtek Erdélyben is. Az új tanok hatására a kolozsváriak többsége elhagyta a katolikus egyházat, és a kálvini tanítást kezdte követni, amely többségi felekezetté vált. Miután 1556-ban a városban diadalmaskodott a reformáció, a katolikus egyház intézményeit átvették a protestánsok. A 16. század derekán a katolikus egyház intézményrendszere szinte teljesen megsemmisült. Pár év alatt a katolikus papok hiánya annyira súlyossá vált, hogy meghiúsította a katolikus egyház helyreállításának minden tervét.




Kolozsvár főtere 1840 körül. A Szent Mihály-templom előtt szekerek, árusok, balra a Bánffy-palota.
Josef Hofreit festménye. Kép: Wikipédia 

Báthory István (1533–1586) azon kevés erdélyi főurak egyike volt, akik a reformáció korában hűségesek maradtak a katolikus hithez. A római katolikus egyháznak a fejedelemség területén lévő intézményei újjáélesztését tervezte, majd úgy döntött, hogy katolikus iskolát alapít. A tervet testvérbátyja, Báthory Kristóf segítségével valósította meg. Az új katolikus oktatási intézményt a jezsuita rend papjaira és tanáraira bízta. Előbb egy jezsuita missziót alapítottak a kolozsmonostori ősi bencés apátság épületeiben, ahol 1579. december 20-án megnyitották az 1–3. grammatika osztályokkal rendelkező gimnáziumot. 1581-ben a jezsuita missziót beköltöztették Kolozsvárra, a ferences kolostor üresen álló épületeibe, és kollégiumi rangra emelték. Az intézmény keretei között a középfokú tanítás mellett felsőfokú bölcsészeti és teológiai oktatást is szerveztek, az okirat szövegéből kitűnik, hogy az intézmény olyan kellett legyen, mint a más keresztény országokban létező akadémiák.

A Jézus Társasága, avagy a jezsuita rend egy katolikus szerzetesrend. Alapítója Loyolai Ignác, akit 1622-ben szentté avattak. Az új szerzetesrendet a Szentszék 1540-ben ismerte el, a jezsuiták az engedelmességre, tisztaságra és szegénységre tettek szerzetesi fogadalmat. Fő célkitűzésük a katolikus hit védelme, lelkipásztorkodás, igehirdetés volt, a hitélet felújításának legfontosabb eszköze pedig az oktatás lett. Szakítottak a középkori skolasztikus oktatás hagyományaival, pár évtized alatt egy új iskolatípust hoztak létre, az akkori világ legjobb oktatását biztosították ingyen. Kapuik nyitva álltak a protestánsok és ortodoxok előtt is. Több kontinensre kiterjedő iskolahálózatuk tanterve egységes volt. Intézményrendszere, tankönyvei, ugyanazon rendszerben képzett tanárai biztosították, hogy a végzős diákok tudása hasonló legyen minden iskolájukban, legyen az Erdélyben vagy éppen Franciaországban.

Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek a kolozsvári jezsuita kollégium egyik leghíresebb tanulója. Egy protestáns Bihar megyei nemes fia volt, áttért a katolikus hitre a jezsuita kollégiumban, majd Rómában szerezte meg a teológiai doktorátust. Esztergomi érsekként több oktatási intézményt alapított, ezek között volt a bécsi Collegium Pazmanianum (1626), a pozsonyi jezsuita kollégium (1635) és a nagyszombati egyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem őse. A magyarországi katolikus megújulás vezéralakjaként tartják számon.

A rend szabályzata előírta, hogy minden kollégiumnak saját könyvtára legyen. Kolozsváron az 1578 és 1588 között összegyűjtött könyvtárat részben a régi katolikus intézményektől örökölték, részben pedig az Erdélybe érkező jezsuiták vásárolták meg. 1603-ban, amikor a kolozsvári tömeg lerombolta a kollégiumot, a könyvtár legnagyobb részét megmentették a kolozsvári hatóságok, továbbá Székely Mózes fejedelem. Napjainkban 496 olyan mű létezéséről tudunk, amelyek a jezsuita kollégiumból származtak, és ma a Román Akadémia Kolozsvári Könyvtárában őrzik az utókor számára.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Az ember a legrégibb idők óta próbál eligazodni a csillagok között. Ezért fantáziája benépesítette az égboltot különböző csillagalakzatokkal. Így került az égre az a sok állat, mint például medve, kutya, delfin, sas, hattyú, kutya, kos, bika, rák, skorpió, számtalan mitológiai figura, használati tárgy stb. Szóval minden nép a saját regéinek-meséinek alakjait, vagy éppen jellegzetes használati tárgyait emelte a csillagok közé. 

Benedek Dezső antropológus, nyelvész a Georgiai Egyetem professzora, vendégtanár Oszakától Kolozsvárig, számtalan tudományos publikációval és kutatói ösztöndíjjal rendelkezik, és nem mellesleg 18 nyelven ért és beszél. Szakterülete a nyelvészet, pszicholingvisztika, a pszichológiai antropológia, a roma etnológia, a japán, a kínai, a koreai és a vietnami nyelv és irodalom, a kulturális antropológia, a kelet- és közép-európai és ausztronéziai etnológia, a szociológia, a humánföldrajz, a szociál- és antropológiai pszichológia.

Ki és mikor alkotta meg a radiokarbonos kormeghatározás technikáját? Pontosan mit is jelent? Napjainkban milyen eszközöket használnak a vizsgálatok során? Melyek lehetnek a céljai az ilyen vizsgálatoknak? Milyen mértékben tudja segíteni a régészetet a kutatásai során? Milyen konkrét példák vannak a szénizotópos vizsgálatokra? Ezeknek a kérdéseknek igyekeztem utánajárni ebben az írásban.

Vallasek Aletta, koronavírus

2020 március 30., hétfő. Ezen a napon léptem be először, teljes védőfelszerelésbe burkolva, jelenlegi munkahelyem, a dél-németországi tüdőkórház újonnan kialakított, a többi résztől dupla ajtóval elzárt koronavírus-osztályára. (...) A beöltözési procedúra mindig a kézfertőtlenítéssel kezdődik, aztán következik a védőfelszerelés megadott sorrendben való felöltése, mikor úgy tűnik, hogy minden darab a helyén van, akkor át lehet lépni a következő ajtón: következik a piszkos öltöző. Itt leellenőrzöm az egész alakos tükörben, hogy nem felejtettem-e el valamit, megvan-e a második, rövidebb munkakesztyű a hosszú belső kesztyű felett, jól záródik-e a köpeny hátul. Minden rendben, kilépek a második öltözőből, be a fertőző zónába.

fenntartható fejlődés, ensz

Napjainkban lépten-nyomon halljuk, látjuk, olvasunk róla, valóságos „divattéma” lett a fenntartható fejlődés témaköre, problémája. De mit is értünk a fenntartható fejlődés fogalma alatt, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy mindez megvalósuljon? A „fenntartható fejlődés” fogalma a környezettel, a környezetszennyezéssel kapcsolatos. A probléma gyökere mintegy kétszáz évre, az ipari forradalmat követő időszakra nyúlik vissza. A tudomány és technika fejlődésével az ipari termelés felpörgött, megsokszorozódott, amelynek a természet látta kárát a nyersanyag kibányászása, feldolgozása révén, valamint a természetben tárolt nagymennyiségű hulladék miatt. Ezzel párhuzamosan a Föld népessége is megszaporodott, ami a mezőgazdaságot állította komoly feladatok megoldása elé hozzájárulva a természet szennyezéséhez (talajerózió, monokultúrák elterjedése, növényvédő- és rovarirtó szerek alkalmazása stb.). Manapság a szennyezés a Föld minden környezeti elemét átfogja, magát az életet is veszélyezteti.

Palocsai Rudolf

Palocsay Rudolf, a saját erejéből építkező növénynemesítő mindig, minden időben és minden rendszerben megállta a helyét, mert hihetetlen munkabírással rendelkezett, illetve nagyon szerette a növényeket és a természetet. Palocsay Rudolf kertész volt, növénynemesítő, kertészeti szakíró, valamint a Román Mezőgazdasági Akadémia tiszteletbeli tagja. Nemesítési kísérleteivel hírnevet szerzett belföldön és külföldön egyaránt, és hozzájárult a romániai mezőgazdaság fejlődéséhez és hírnevének öregbítéséhez.

erdővidék

Napjaink kihívásai közé tartozik a globális ökológiai válság mérséklése, melynek hatásai megnyilvánulnak politikai, gazdasági és társadalmi szempontból, mind globálisan, mind helyi szinten. Ez a válság a bizonytalanságba sodorta az emberiség jövőjét és sürgeti a megoldásokat. Megoldásként a fenntarthatóság fogalma – mint biztonságos jövőt és emberi jólétet ígérő jövőkép – tört be a tudományból a köztudatba, és mára már számos ágazatban megjelenik.

heller lászló

A rendelkezésre álló konkrét adatok szerint 1940. november 20-án tette meg Heller László US2356404 kódszámmal amerikai szabadalmi bejelentését a levegőhűtéses kondenzációs eljárásra vonatkozóan. A szabadalmaztatás ügyét ugyan a háborús körülmények is hátráltatták, de végeredményben a bejelentés 1944. augusztus 22-én oltalmat kapott! A feltaláló és iparjogvédelemben jártas kollégái ugyancsak szakszerűen és körültekintően jártak el, amelynek végeredményeként hosszú évtizedekre biztosították a Heller Systemként jegyzett találmány védettségét.  

 A szakemberek azonban sok „mesterséges”, azaz a természetben nem található anyagot ismernek és kínálnak használatra, ismerjük el, egyre sikeresebben, amelyek lényegesen különböznek a természetes anyagoktól. A legfontosabb különbség nem a fizikai tulajdonságokban van, hanem főként a természetben való viselkedésükben. 

kaktusz

Virágzó amerikai tsuda gróf Bánffy György bontsidai kertjében” – adja hírül az 1700-as évek végén az egyik akkoriban megjelenő újság. A szenzációnak szánt híradás egy, a szűkebb hazánkban akkor még ritkaságnak számító pozsgás növény, az Aloe virágzásáról tudósítja a lap olvasóit, bár a „tsuda növény” leírása tulajdonképpen egy másik, szintén pozsgás növényre, egy Agavéra utal . Azonban amit Erdélyben akkor még különlegességnek, egzotikumnak tartottak, az a pozsgás növények, és ezen belül a kaktuszok őshazájának számító Afrikában, illetve az amerikai kontinensen már évezredek óta ismert volt. 

A következő sorokban a társadalmi cselekvés egyik összetevőjét fogom ismertetni: a tömegcselekvést. Nem mindenfajta cselekvést nevezünk társadalmi cselekvésnek. Akkor válik társadalmi jellegűvé egy cselekedet, ha mások viselkedéséhez igazodik. Számos esetben tényleges indulatok és érzelmi állapotok határozzák meg a cselekvést. A tömeg létrejötte függvényében három típust különíthetünk el: előzetesen megszervezett tömeget, konvencionális tömeget és spontán tömeget. E tömegtípusok vizsgálata függvényében lényeges kiemelni a szervezetlenség jellegzetességeit. A szervezetlen tömeg jellemzői közé soroljuk a következőket: impulzivitás, erőszakosság, következetlenség, határozatlanság, befolyásolhatóság, tudatlanság. Viselkedése olyanféle, mint egy tanulatlan, indulatos vagy féktelen gyermeké, szenvedélyes meggondolatlan felnőtté. A legrosszabb esetben megnyilvánulásai egy vadállatéhoz hasonlóak.

tordai üveggyár

A Tordai Üveggyár 1921-ben alakult. Alapítói egy kolozsvári bank és Mendel Simon tordai bankár volt. Külföldi munkásokat hoztak német, lengyel, cseh, olasz földről. A munkahelyen új munkaerőt képeztek. 1929-ben már ötszáz-hatszáz munkással dolgoztak. Számukra lakótelepet hoztak létre lakásokkal, üzlettel, klubbal, sportteremmel. Ez a telep ma is ismert, Kolónia néven.

denevérek

Egy borzongatóan kellemesen érzés tölti el az erdélyi denevérész szakembereket, amikor megállnak Európa talán legnagyobb denevérkolóniája alatt. A Szolcsvai Búvópatakban a hosszúszárnyú denevér több mint 30 000-es kolóniája néma, élő szőnyegként borítja a barlang mennyezetét minden télen. A törpedenevérek szintén több tízezres egyedszámú csoportja a hosszúszárnyú denevér „szőnyeg” közelében található. De hibernál a barlangban még pár ezer közönséges denevér és pár száz nagy patkósdenevér is. Minden összevetve, a barlang teljes, több denevérfajból álló téli állománya elérheti a 100 000 egyedet.

Évszázadokkal ezelőtt az ételt a konyhában, családi környezetben készítették, melyet azonnal, frissiben el is fogyasztottak. A társadalom fejlődésével, idővel a falusi közösségek keretében, a társadalmi munkamegosztás révén új szakmák jelentek meg – hentes, pék, sörfőzőmester stb. –, akik az élelmiszerkészítéssel járó munka egy részét magukra vállalták. A folyamat tovább folytatódott és fokozódott a városok megjelenésével, növekedésével. Így egyre nagyobb mértékben áttértek helyi termelésről az ipari méretű termelésre, a friss ételek helyett pedig a tartósított élelmiszerek fogyasztására. 

Víz a környezetünkben

Környezetünk egyik fontos eleme, mely a hidroszférát alkotja a többi környezeti egység mellett (geoszféra, atmoszféra, bioszféra és krioszféra). A Föld életében a víznek nagyon fontos szerepe volt, illetve van: ez pedig bolygónk klímarendszerének és az életnek a kialakítása és fenntartása. A természetben a víz állandó mozgásban van (vízszintes és függőleges irányban egyaránt), a környezeti elemek között pedig intenzív anyag- és energiacsere megy végbe, zárt ciklusokban. Ezt nevezzük a víz körforgásának, mely évi 396 000 km3 mennyiséget jelent, és melynek hajtóereje a Nap.