Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Tordai unitáriusok a köz-művelődésért

 „A kiművelt emberfők sokasága a nemzet igazi hatalma.” (Széchenyi István)

Torda a középkorban és a fejedelemség idején Erdély legfontosabb magyar városainak egyike volt. A Gyulafehérvárt Kolozsvárral összekötő főút mentén e városokkal vetekedett jelentősége. Torda egykori fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az évszázadok folyamán 127 országgyűlést tartottak itt. Itt hozzák meg először Európában az 1568. évi országgyűlésen a vallásszabadságot kimondó híres határozatot. Ennek a határozatnak nyomán jön létre Dávid Ferenc vezetésével az unitárius egyház. (Gaal György)


A Kreatív Kör tagjai alkotásaikkal a tordai unitárius templomban

Egyházunknak a hitélet gondozása mellett mindig is a társadalmi élet művelése, szellemi fejlesztése valamint a kultúra ápolása volt a küldetése. Egyházunk minden időben a közösségi élet kovásza, a haladás-, a fejlődés ösztönzője kívánt lenni. Ebben a munkában a történelem folyamán mindig élen jártunk. Ezért tartottuk az iskolát legalább olyan fontosnak, mint a templomot, mert hittünk az ember jóra teremtettségében, nevelhetőségében és abban, hogy képes a lelki-szellemi növekedésre, a fejlődésre és a tökéletesebbé válásra. A jézusi életelv, miszerint: „Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes” (Mt 5, 48) jelzi számunkra azt az eszményi-, erkölcsi magasságot, amely felé törekednünk kell. E törekvésünknek ékes bizonyítéka a reformáció idején létrehozott Tordai Unitárius Gimnázium, amely „évszázadokon keresztül az egyetlen magasabb fokú iskola volt egész Torda-Aranyos megyében. Minden Tordai és Torda környéki tanulni vágyó ifjút tárt kapu és atyai gondoskodás várt felekezetre vagy nemzetiségre való tekintet nélkül. A legteljesebb demokrácia, emberiesség uralkodott falai között. Ezért az egész nép – minden felekezet-a magáénak tartotta. Úgy tekintett rá, mint megtartó szellemi kis fellegvárára, háromszáz éven át Torda-Aranyos vármegye népe szellemi fölemelése, szellemi vezetői kinevelése érdekében felbecsülhetetlen szolgálatot végzett. Az egész Unitárius Egyház és az egyetemes kultúra is élvezte áldásos tevékenységét.” (Imreh Lajos). Orbán Balázs találóan határozta meg szerepét ekképpen: a gimnázium „szellemi világítótornya nemcsak Torda városának, hanem nagy kiterjedésű vidékének is”. (Torda város és környéke, Bp. 1986. II. köt. 45.)

A tordai unitáriusok történelmük során elkötelezett támogatói voltak a művelődési életnek, a kultúrának. Hadd említsem meg néhányuk nevét: Bogáti Fazekas Miklós és Thordai János (a zsoltárok könyvének első magyar verses fordítói), Szaniszló Zsigmond naplóíró, Aranyosrákosi Székely Sándor a magyar eposzírás úttörője, Kőváry László történetíró, Kanyaró Ferenc tanár és mások.


A Kreatív Kör tagjai alkotás közben

Torda művelődési életét szolgálta és szolgálja ma is az 1872-ben alakult, ma 143 éves Tordai Magyar Dalkör, amelynek karnagya több évtizeden át Nagy Jenő unitárius zenetanár volt.

Az 1989. decemberi romániai rendszerváltást követően Torda művelődési életében új lehetőségek nyíltak. A történelmi egyházak visszakapták az őket megillető helyet a kulturális és művelődési élet szervezésében.

Az anyanyelvi kommunikáció igen lényeges tényezője valamely kisebbségi nyelvi közösség, nemzetiség megmaradásának. Nyelv nélkül nemzet sincs, ezért helytálló ma is Széchenyi István kijelentése: „Nyelvében él a nemzet.” Magyar iskola nélkül nem lehet továbbadni a magyar szót, anyanyelvet, kultúrát és hagyományt.

A közművelődés alapintézményei és a kulturális értékek közvetítői a magyar iskola, a magyar színház, a művelődési ház, a könyvtár, a magyar könyvkiadás, a sajtó, a rádió, a televízió, amelyek mind szellemi életünk alakító tényezői. Ezek közül a tordaiak számára leginkább a magyar iskola hiányzott. Az iskola emberéletet is követelő hosszú és kitartó munka eredményeként 2008-ban jött létre.

A művelődési igények kielégítésében jelentős szerepet játszik unitárius egyházközségünk Nőszövetsége. Minden esztendőben honismereti kirándulást szervez kb. félszáz tordai személy számára felekezeti hovátartozástól függetlenül. Továbbá ösztönzi és elősegíti az alkotó tevékenységek kibontakozását. Létrehozta pályázati pénzből a Kreatív Kört az Alkotás öröme – Kreatív hétköznapok című projekt megvalósításához, valamint gondoskodik a közösségi művelődés és társas élet kereteinek megteremtéséről. Gondoskodik a szabadidő hasznos felhasználásáról, előadókat hív meg, főleg a téli időszakban. Legutóbb magyarságtörténet témakörben szervezett hat előadást a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelmi Intézetének tanárai és hallgatói meghívásával.


Húsvéti tojásfestés Józsa Emese tiszteletes asszony vezetésével 2014-ben

Hatékonyan együttműködünk olyan kulturális, illetve civil egyesületekkel, mint például a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság, amely az 1944. szeptemberi tordai csatában elesett honvédek nyughelyét kutatja és állít emlékjelet számukra, valamint a második világháború civil/polgári áldozatainak is, miként az elmúlt esztendőben, amikor az ún. Malenkij robotra (egy kis munkára) elhurcolt és szovjet fogságban meghalt 216 polgári személynek állított névsort tartalmazó gránit emlékművet az ótordai központi magyar temetőben.

Egyházközségünk részt vállal a többi történelmi egyházzal, a tordai RMDSZ-el és a Jósika Miklós Elméleti Líceummal a nemzeti ünnepeink megünneplésében, a tordai Magyar nap megtartásában, a közösséget összefogó hagyományos rendezvények, bálok megszervezésében és minden olyan művelődési tevékenységben, ami erősíti a magyar közösséget megmaradásában és fejlődésében.

(A felhasznált képek Józsa István Lajos felvételei)

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás