Szima Csilla

Ősszel A csángók nyomában című cikkemben egy nagyon sikeres biciklitúráról számoltam be, ahol a közös mozgás mellett igyekeztünk felfedezni a táj szépségeit, történelmi és kulturális értékekkel is gyarapodtunk.

Száz-százötven évvel ezelőtt sokkal kevesebben járhattak iskolába, mint ma. Ha a család nem tudta nélkülözni a mezőn a munkaerőt, vagy ha nem volt pénz lábbelire, a gyermek nem járhatott iskolába. A tanítás általában novembertől áprilisig tartott, amikor nagyjából szünetelt a mezőgazdasági munka. A gyermekek így is hajnalban keltek, hogy eljussanak az iskolába, vállukon batyu lógott, amiből hiányzott a mai értelemben vett felszerelés.

Az oktatás nem más, mint a tudás rendszeres, intézményesített „átadása”. Valójában a tudás nem adható át, minden embernek újra kell teremtenie saját élményeiből azt a tudást, amit majd alkalmazni fog. Comenius szerint születéskor a gyermek csak a tudomány magjával van felruházva, majd az oktatás serkenti ezeket a „magokat”. 

„Legyen előtted mindig az út” – mondja az ír áldás, ami igen találó a túrázóra. Jó közösségbe tartozni, együtt elindulni, felfedezni új és újabb célpontokat. A mi esetünkben a kerékpározás célja nem csupán a közös mozgás, hanem igyekszünk felfedezni a táj szépsége mellett különböző történelmi és kulturális értékeket is.

A világ első közúti szabályát, a vörös zászló törvényét 1865-ben hozták meg, és 1896-ig volt érvényben Londonban. A gőzhajtású autók előtt ötven méterrel nappal vörös zászlót, éjjel vörös lámpást kellett vinni. A magyarországi KRESZ ősének egy 1910-es belügyminiszteri rendeletet tekinthetünk, amelynek célja a fellendülő gépjármű-közlekedés biztonságának növelése volt. Ennek érdekében jelent meg az első négy közúti jelzőtábla.