Sas Péter

Kós Károlyt is hasonló gondok és gondolatok foglalkoztatták és gyötörték, mint Dsida Jenőt: a magyarság sorsa a trianoni kényszer-szétszórattatás után, különös tekintettel saját sorstársaira, az erdélyi magyarokra. Felejthetetlen, és a korszak alapforrásainak egyikévé vált politikai röpiratában, a Kiáltó szóban megfogalmazta, s a Bibliából ismerős Hang mintájára elemezte az 1920-ban jogilag is szentesített gazdasági, katonai, de alapvetően politikai érdekeken alapuló, békeszerződésnek csúfolt döntés várható következményeit, hatásait.

A kígyós címerű nemesi család tagjai meghatározó adottságaikat őseiktől örökölhették, de jellemük
kialakításában szüleiken kívül mindenkori nevelőiknek is nagy szerep jutott.

Somló Bódog (1873–1920) jogfilozófus, szociológus, egyetemi tanár a magyar társadalomtudomány egyik rejtélyes személyisége. Felhőtlen jókedvet tükröző, ismeretlen levelét Kolozsvárral kapcsolatos időszakának hangsúlyozásával adjuk közre.

 „De csakis éppen a zeneművészet azon egyedüli alany, mit a katholika anyaszentegyház ősidőktől fogva minden viszontagságai között, mint édes gyermekét s legnagyobb gonddal ápolt és növelt kebelében.”