Makkai Zoltán

A nevezetes zilahi eseményt elsőként 1853-ban ismertette egy újságcikk egy kolozsvári napilapban. Ennek a cikknek az adatait vette át Felházy Károly, aki 1867-ben egy pesti folyóiratban emlékezik meg a svéd uralkodó zilahi tartózkodásáról. Szilágyi Ferenc vitte tovább a téma kutatását, amelyet egy kötetben meg is jelentetett. Ez a munka döntő módon befolyásolta a hagyomány további alakulását. Hogy kinél is szállt meg az uralkodó, az információk teljesen ellentmondóak. 

Kissé anakronisztikusnak tűnhet ma az értelmes, építő munkába vetett hitről, tisztességről, bölcsességről beszélni, amikor egyre nagyobb teret kap az ügyeskedés, amikor a közösség érdekeit szem előtt tartó bölcs és megfontolt munka helyébe a terméketlen demagógia és az önös érdek költözött.

Mintegy tizenötezres lélekszáma miatt, a temesvári magyar közösség a Béga-parti város összlakosságának töredékrészeként szembesülni kényszerül a szórványlét minden hátrányával, visszahúzó hatásával a mintegy 360 000 állandó lakosú nagyvárosban. Csepp a tengerben, mondhatnánk. Tudjuk viszont, hogy cseppekből áll a tenger is.