Egyed Emese

címmel szervezett a Bálint Tibor Baráti Társaság székelyudvarhelyi rendezvényt a tehetséggondozás és az irodalmi kommunikáció jegyében. 

Nemrég, márciusban tartották meg A színház közös tere – a közös tér színháza című többnapos rendezvénysorozatot – csak részben Kolozsváron, és főként az online térben –, amelynek időzítését a magyar színházművészet céljaira szánt, egykori Farkas utcai épület, a kőszínházként emlegetett teátrum felavatásának-megnyitásának kétszázadik évfordulója indokolta.

Az utóbbi időben gyakrabban vetődik fel a társadalmi nemek kérdése, s hogy van-e jogunk saját identitáshoz, vagy mit várhatunk el közeli-távoli emberi környezetünktől… ki az az én, és ha nő, mit jelent a női mivolt.

A ma színlapoknak nevezett színházi hirdetmények neve a 19. század végéig cédula volt; a magyarban  is meghonosodott kifejezések színházi foglalkozást jelölnek: „cédulahordozó”, „színlaposztó”.

Szakmai felelősséggel, emberi, intézményi odaadással szervezték meg április 9–13-ig Temesváron a Mikes Kelemen magyar nyelv- és irodalom tantárgyverseny idei országos döntőjét V‒XII. osztályosok számára.