Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Mezőségi Téka Szamosújváron

Az erdélyi Mezőség magyarsága a történelem során sokat szenvedett, közben jelentős kulturális és történeti értékekkel járult hozzá a magyar nemzeti örökséghez. Ennek ellenére az itt élő magyar közösség nagyon keveset kapott vissza. Ezt a tényt tudatosítva a romániai rendszerváltás után az erdélyi fejedelemség idejéből eredeztető erős intézményteremtő hagyományainkra és újra felmutatott értékeinkre támaszkodva Szamosújváron is elkezdtünk építkezni lépésről-lépésre.


Fazekas- és keramikus műhely a Téka Művelődési Központban. Balázs-Bécsi Enikő felvétele

A Téka Alapítványt 1993. július 5-én hoztuk látre. Küldetésként azt határoztuk meg, hogy civil intézményes kereteket biztosítsunk és korszerűen megszervezzük Szamosújvár és a mezőségi régió közművelődési és oktatási életét; hozzájáruljunk a térség általános rehabilitációs és modernizációs folyamataihoz. Munkánk során támogatjuk a jó értelemben vett közösségi elkötelezettség kialakulását azért, hogy nemzeti  értékeink fenntartásában és fejlesztésében felelősen cselekvő közösséget hozzunk létre. Jövőképünkben fontos szerepet játszik a civil és a közösségi érdekérvényesítés lehetőségeinek minél hatékonyabb kihasználása városunkban és a környező régióban úgy, hogy ennek a civil szféra, a gazdasági szereplők és az állami intézmények hatékony együttműködése legyen az alapja. Alapértékeink a hatékonyság, az átláthatóság, a megbízhatóság, a közösségi munka, az önkéntesség és a mozgékonyság.

A szórványhelyzetet nem hátrányként, hanem feladatként fogjuk fel. Feladatunk az, hogy végvárakat építsünk, azért hogy a magyar nyelvi és a kulturális határokat a mi régiónkban is megvédjük. Ezt csak olyan intézményekkel valósíthatjuk meg, amelyek mögött felsorakozik egy új, fiatal nemzedék.

Szervezetünk és programjaink koordinációs központja a Téka Ház, mostani teljes nevén a Téka Művelődési és Oktatási Központ. Az ingatlant 1995-ben vásároltuk az Illyés Közalapítvány támogatásával. Ezt az évek során következetesen bővítettük, korszerűsítettük, célszerűsítettük. Elsősorban önkéntes munkával, mert egy közösségi ház felelősséget jelent. A Téka Ház kezdettől fogva egy közösség találkozóhelye, olyan közművelődési tér, amelynek (és amelyben) élni kell. Csak állandó értelmes és értékteremtő tevékenységekkel lehet megvalósítani, olyan ház legyen, ahová az ember hazamegy, ezzel együtt lehetőségnek, infrastrukturális keretnek is bizonyuljon arra, hogy bármilyen közösségi tervet bárki a legjobb körülmények között megszervezhessen.

Munkánk elismeréseként többek között az Ipolyi Arnold- és a Kisebbségekért-díjakkal, valamint a magyar Országgyűlés ezüst emlékérmével tüntették ki szervezetünket. A Téka Alapítványt Nemzeti Jelentőségű Intézményként tartja nyilván Magyarország kormánya.

Szerencsésebb, tömb-magyar vidékeken működik a feladatmegosztás! A magyar közösség kulturális, oktatási, szociális, ifjúsági, gazdasági stb. életével külön erre szakosodott intézmények foglalkoznak. A Téka Alapítvány fokozatos fejlődése lehetővé tette, hogy a szórványtérség minél több feladatát magunkra vállalhassuk. Így jött létre több jól működő intézményt, mint a Téka Művelődési Központ, a Mezőségi Téka Szórványkollégium, Feketelakon a Mezőségi Táborközpont, a Tájház és Közösségi Központ, Szépkenyerűszentmártonban a Közösségi Ház, és épül a Kemény Zsigmond Szórványoktatási Központ is. Ez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi növekedést is jelentett.

Az évek során legfőbb értékünk a humán erőforrás volt, az, hogy egy fiatal, jól képzett és egészséges nemzeti öntudattal rendelkező közösséget alakítottunk ki. Olyan közösséget, amely bármilyen tervet, elképzelést magas szakmai szinten meg tud valósítani. Az emberek mellett természetszerűen épültek ki és teltek meg tartalommal az intézményeink, és kristályosodott ki a Téka három nagy programja, amelyek mentén több projektet, tevékenységet szerveztünk, szervezünk. Ezek a programok szervesen összefüggnek, egymást kiegészítik.

Közművelődési, kulturális szórványprogram

A ház megvásárlása után a legfontosabb célunk az volt, hogy folyamatosan működő, korszerű művelődési központot hozzunk létre és tartsunk fenn. Az alapítvány köré tömörülő fiatal közösség kezdettől fogva belakta, otthonának tekintette és önkéntes munkával évről évre korszerűsítette, továbbépítette ezt a közösségi teret. Így jutottunk el oda, hogy a diákokból, tanítványokból lassan munkatársak, tevékenységeket, projekteket lebonyolító szakemberek lettek.

Az évek során, folyamosan alakítva és korszerűsítve alakult ki a központ programjainak belső szerkezete. Minden közművelődési évadban heti munkaterv alapján megszervezett rendszeres kis-, illetve felmenő rendszerű évi nagyprojekteket bonyolítunk le. A művelődési központ állandó, heti tevékenységein közel 600 személy vesz részt.


A Rózsa Sándor című táncjáték a Kaláka Néptáncegyüttes előadásában. Valer Florian felvétele

Hagyományőrző programunkat nemcsak öncélként fogtuk fel, hanem kezdettől fogva tudatosan közösségfejlesztő és identitáserősítő eszközként is használtuk. Néptánc-oktatással kezdtük több mint húsz éve, ez ma is az egyik legfontosabb tevékenységünk. Eddig több mint 1500 gyermek, fiatal ismerte meg eredeti népi táncainkat, és ha nem is táncoltak csoportban, de bármikor elővehető tudással gazdagodtak. Újratanítottuk a tájegység (Mezőség) táncrendjeit, énekeit, zenéjét a városra került falusi emberek leszármazottjainak. Munkánk hatására az innen elszármazott tanítók, tanárok, értelmiségiek új lakóhelyükön tovább népszerűsítik a hiteles népi műveltség értékeit. A táncoktatáson résztvevő fiatalokból 22 éve létrehoztuk Kaláka Néptánc-együttest, majd a Kis Kaláka, Kenderkóc, Kamara Kaláka csoportokat.

A Norvég Civil Alap támogatásával 2009 óta 16 hangszert vásároltunk, és elkezdtük a népzeneoktatást. Jelenleg 37 gyermek tanul valamilyen népi hangszeren. A kis zenészek ma már rendszeresen fellépnek, míg a nagyobbak megalakították a Kontra Bandát. A népdaloktatáson hetente több mint 70 tanuló vesz részt. Megalakult a Rozmaring népdalkórus, és sikerrel képviseli intézményünket bel- és külföldi fellépéseken egyaránt. Szólóénekeseink rendszeresen vesznek részt különböző megmérettetéseken, és dobogós helyezésekkel térnek haza. Szintén a Norvég Alap támogatásával vásároltunk két kerámiaégető kemencét, egy tűzzománc kemencét, tíz elektromos, hat hagyományos korongozógépet, és öt éve a kézműves tevékenységeink keretén belül több mint 120 diák, felnőtt részvételével zajlik az agyagozás, a kerámiakészítés. Közkedvelt a tűzzománc-készítési technikák elsajátítása, a gyöngyfűzés, az ékszerkészítés.

A Művelődési Központ keretén belül a népművészetieken kívül más jellegű tevékenységeket is szervezünk. Működik a színjátszó kör, a Ráhangoló – kismamakör, sikeres az angol kiegészítő nyelvoktatás. Havonta egyszer szervezünk Művész(?) Beugró elnevezésű rendezvénysorozatot, ahol kortárs írókkal, művészekkel, zenészekkel, színészekkel ismerkedik meg a kisváros érdeklődő közönsége. A Ház helyet ad időszakos, alkalmi rendezvényeknek is. Ezek konferenciák, fórumok, kiállítások, könyvbemutatók, versenyek, képzések, szórakoztató rendezvények, közösségi és iskolai programok stb. A központot 22 év alatt sikerült a helyi magyar közösségi élet legfőbb terévé fejleszteni.

Nagyrendezvényeink egyik meghatározó célja, hogy kulturális szinten el- és visszafoglaljuk a minket megillető (köz)tereket. A Nemzetközi Néptánc Fesztivált 2015-ben huszadik alkalommal szervezzük meg, mára ez az egyik legfontosabb nagyrendezvényünk lett. A legutóbbi öt fesztivál legnagyobb megvalósítása az volt, hogy sikerült kikerülni a város főterére, ahol a magyar közösség szabadon megmutathatja kulturális értékeit néptánc-előadás, felvonulás, kézműves műhelyek és vásár szervezése által.

Másik, hatásaiban nemzetközi rangú nagyrendezvényünk a Mezőségi Fesztivál. 18 éve szervezzük meg a mezőségi adatközlő táncosokat, énekeseket, zenészeket felvonultató eseményt. A fesztivált, mint a mezőségi magyar népi kultúra egyik legnagyobb bemutatkozási lehetőségét magas szakmai körökben értékelik és tartják számon. Az utóbbi években rendezvényenként több mint 800 érdeklődő vett részt a szakmai programokon, 18 települést képviselő több mint 100 meghívott adatközlő mutatta be a tudását. Kiállítások, könyvbemutatók, koncertek színesítik a rendezvényt.

Kallós Zoltán néprajzkutató javaslatára 2001 decemberében szerveztük meg először a Karácsonyi Népszokások és a Betlehemezés I. Erdélyi Találkozóját. Erdély-szerte él még a régi szokásrendből kiinduló karácsonyi ünnepkör megünneplése, ez állandóan változik, alakul, de mindeddig megtartotta archaikus gyökereit. Ez kiemelten vonatkozik az erdélyi Mezőségre, ahonnan az eddigi találkozókon többen részt vettek.

A közművelődési évadot minden október elején az Őszi Fesztivállal nyitjuk meg már 16 éve. Ennek keretén belül indítjuk el az állandó tevékenységeket, mutatjuk be az évad közművelődési kínálatát. A tavaszi és őszi fesztiválok keretében harmadik alkalommal szerveztünk népi gyermekjáték találkozót és szimpóziumot.

A Pörgettyű Anyanyelvi Vetélkedőt tíz éve szervezzük. Ezzel lehetőséget akarunk biztosítani a szórványban élő magyar gyermekek számára a találkozásra, a nyelvi fejlődésre, tudásuk, képességeik összemérésére. A nagy érdeklődésre való tekintettel a versenyt három – 1–4., 5–8., valamint 9–12. osztály közötti – korcsoport számára szervezzük meg különböző időpontokban.

A közművelődési évad minden év júniusában az évi gálaműsor bemutatásával zárul. A művelődési központ rendezvényei viszont folytatódnak a nyári táborokkal. 2014-ben ezeket a táborokat szerveztük meg: a XV. Nyári Honismereti Tábort, a VI. Kézműves Tábort, a IV. Keramikus Tábort felnőtteknek, a IV. Kézműves Tábort bentlakóknak, valamint Feketelakon a XIX. Kaláka Tábort, a II. Mezőségi Irodalmi Tábort és a III. Népi Gyermekjáték Találkozót.

A Téka Könyvtár 18 000 kötettel rendelkezik. Ez az egyetlen intézményi magyar könyvtár a városban. Évadonként 4–6 kiállítást és könyvbemutatót, író-olvasó találkozót szervezünk.

Az alapítvány kiadói tevékenységet is folytat. Eddig három kötetet gondoztunk és adtunk ki. Rendszeresen megjelentetjük a Téka Újságot és a Kukucska kollégiumi lapot. Szerepet vállalunk a helyi épített örökség népszerűsítésében és védelmében, magyar jellegű emlékhelyek, például Rózsa Sándor sírja gondozásában.

Mezőségi szórványoktatási program

A második nagy programunkat – az oktatásit – 2000-ben indítottuk, amikor csatlakoztunk a Mezőségi Szórványoktatási programhoz, hogy összehangolt és tervszerű módon, hosszú távon biztosítsuk a mezőségi szórványközösség anyanyelven történő oktatását. A programot 1999-ben indította el a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány, és ehhez csatlakozott 2000-ben a szamosújvári Téka Alapítvány a helyi református egyházzal együtt. Az indulás óta eltelt 14 év alatt több mint 300 gyermek tanulhatott és tanul magyarul. Válaszúton az óvodások és az 1–4. osztályosok, Szamosújváron az 5–12. osztályosok jelentik a célcsoportot.

Munkánk által azonosítjuk azokat a mezőségi tanulókat, akik számára lakóhelyükön nem biztosítható az anyanyelvű oktatás; azokat a családokat, amelyek nehéz szociális helyzetük miatt nem vállalhatják gyermekeik taníttatását. A szamosújvári Téka Szórványkollégiumban a 2014–2015-ös tanévben 113 diákról gondoskodunk. Ők 25 mezőségi településről származnak. A teljesen civil hátterű kollégiumok közé tartozunk, ugyanis nincs mögöttünk fenntartó önkormányzat, iskola, a román államtól sem kapunk támogatást. A Téka- kollégiumban tanulnak tovább a válaszúti Kallós-kollégiumban negyedik osztályt végzett gyermekek, a környező településeken – ahol működik 1–4. osztály – végzett negyedikes kisdiákok és a környező településeken – ahol működik 1–8. osztály – végzett nyolcadikosok.

A kollégisták számára biztosítjuk a kollégiumi szállást és az ellátást. Az anyanyelvű oktatást a helyi iskolák magyar osztályaiban, a felkészítő és felzárkóztató tevékenységeket a kollégiumban tartjuk, akárcsak az iskolán kívüli tevékenységek szervezését, mint például a diáktanácsot, a néptánc-, népdal- és népzeneoktatást, a kézműves foglalkozásokat, az irodalmi kört, a Biblia órákat, a multimédia kört, a társastánc-tanulást, a közösségfejlesztő programokat, a kollégiumi újság szerkesztését és kiadását.

Fontos a bentlakó diákok kulturális szerepvállalása is, mint 1848 megünneplése, előadások bemutatása a szülőfalvakban, a bábos kör előadásai, a nyári táborokban való részvétel, a jeles napok megünneplése, a nyári jutalomtáborok.

A mezőségi szórványoktatási programnak jelentős társadalmi haszna van, mivel meghatározó módon hozzájárul  a régió szórvány-magyar lakosságának önazonosság és önérték-tudatának megerősítéséhez, fejlesztéséhez. Minőségi anyanyelvű oktatást tudunk biztosítani az innen származó gyermekeknek, és ezzel fokozatosan leépítjük azt a hátrányt, amivel a tömb-magyar vidékről vagy városból származó társaikkal szemben indulnak. A bentlakók számára egy második otthont jelentünk, így nem csak oktatási körülményeket biztosítunk, hanem értékközpontú nevelésükre is fokozottan odafigyelünk.

A Téka Alapítvány legnagyobb és legköltségesebb projektjét 2006-ban indítottuk. Ekkor határoztuk el, hogy a kollégium felépítése után iskolaépítésbe fogunk. Ezt az a tény indokolja, hogy a szórványintézmények csak akkor tudják maradéktalanul betölteni szerepüket, ha létrejön mellettük egy önálló, a magyar közösség adminisztrációjában lévő iskolaközpont. Szakmai egyetértés alakult ki abban, hogy a szórványoktatás megszervezésének egyik legeredményesebb módja az önálló oktatási intézményből és kollégiumból álló iskolaközpontok kiépítése. Úgy érhetünk el jelentős eredményeket a beolvadás megfékezésében, ha sokkal erősebb iskolákat, magasabb minőségű oktatást tudunk felmutatni, mint az átlagos többségi intézmények.

A Mezőségi Magyar Oktatási Központ építését 2010. szeptembert 1-jén kezdtük el Szamosújváron. Városunk az észak-nyugat mezőségi és szamosháti szórvány-magyarság legnagyobb központjának tekinthető. A mezőségi iskolaközpontnak a létrehozása csak egy teljesen új létesítmény felépítése, és egy új oktatási intézmény alapítása által lehetséges, ugyanis a városban nincs külön magyar iskola. Az új épületben összevonjuk a városban már öt épületben és négy intézményben tanuló magyar gyermekeket.

Az iskola tervezett célcsoportja 550 óvodás és 1–12. osztályos tanuló. Az intézmény létrehozásával befejezhetjük a nyugat-belső mezőségi és szamosháti szórványoktatás stratégiai fejlesztését úgy, hogy egyetlen magyar osztályt sem szüntetünk meg a régióban.

A szamosújvári beruházás nagyon fontos, programközpontú, kézzelfogható végeredményt biztosító célzott fejlesztés. Bebizonyítottuk, hogy minőségi oktatással, megfelelő életkörülményekkel, lassíthatunk, vagy meg is fordíthatunk negatív népesedési folyamatokat. Konkrét példaként említhetjük, hogy a kollégiumokban tanuló gyermekeink 24 százaléka vegyes házasságból származik, és a Téka Alapítvány 22 éves munkájának is köszönhető, hogy a 2011-es népszámlálási adatok szerint a Mezőség környéki városok közül egyedül Szamosújváron nem csökkent a magyar lakosság szám­aránya.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Hozzászólások

Szeretnék érdeklődni, hogy ki szokta önöknél szervezi a fesztiválokat egyéb rendezvényeket? Szeretnék elérhetőséget kérni, - szives segítségüket előre is köszönöm szépen. Üdvözlettel: Dani Erika menedzser Budapest

Új hozzászólás