Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Így telt az idei KaravanAct utazószínházi fesztivál

Augusztus 22-én este, a sepsiszentgyörgyi M Studio PYRO című tűz-show-jával ért véget a IV. KaravanAct utazószínházi fesztivál, amely augusztus 17-én rajtolt Nagykárolyban és Börvelyben, majd Kolozsváron folytatódott, és Szatmárnémetiben zárult. Az idei fesztivál lengyelországi, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári előadásokkal, valamint egy koncerttel várta a nézőit. Az alábbiakban a fellépők, szervezők, nézők gondolatait olvashatják a fesztivállal kapcsolatban.


Györgyjakab Enikő (szervező): „Jó érzés volt ez a kihívás. Szinte lehetetlen, amiért érdemes volt küzdeni. Emlékszem, épp lemondtuk volna a fesztivált, amikor utaztam Kolozsvár környékén, és megláttam, hogy egyik napról a másikra az egyik panzió mellett óriási teraszt építtetett a tulajdonos. Ugyanolyan szép volt, mint maga az épület, nem egy ócska sátor, amit instant odadobtak, hogy lehessen teraszon kiszolgálni. És akkor arra gondoltam, hogy meg lehet csinálni, csak elég rugalmasnak és szívósnak kell lennie az egész csapatnak. Lehet más lesz, mint eddig, de lehet jó is. És hát a csapat az tízes volt.

Talán nem volt annyi nézőnk, mint az eggyel korábbi kiadáson. Akik jöttek, azoknak regisztrálniuk kellett, le kellett üljenek jó messze egymástól, és maszkot kellett viseljenek. De ez a jelenség, ez a folyamat, nagyon pontos képe annak, amit jelenleg épp átélünk közösségként. Megható volt ezt megtapasztalni. Szervezőként az idén nem is annyira az előadások voltak nálam fókuszban, hanem a nézők. Mi. A közösség, akik próbáljuk ezt a rítust visszalopni az életünkbe, előadáson részt venni, hagyni elsodorni magunkat az élményektől, szembenézni magunkkal, a többiekkel, közösen. Bár maszkokban voltunk, távolabb egymástól a kelleténél, mégsem éreztem azt, hogy mi, emberek, ott az előadásokon messze lennénk egymástól. Sőt. Igazából csak ott látszott, hogy mennyire együtt vagyunk.”

Emil Gherasim (zeneszerző, Fluidian): „Számomra a fesztivál előadásai közül a lengyel társulat, s Teatr Biuro Podróży Carmen Funebre című előadása volt a legnagyobb élmény, ugyanakkor egy hosszú kényszerszünet után jól esett újra közönség előtt játszani. Jó volt látni, ahogyan a KaravanAct lelkes csapata végigvitte a fesztivált egy nagyon nehéz és bonyolult időszakban.”

Rab Zoltán (fotós): „Számomra a kettős, de ugyanakkor intenzív megélésekről szólt az idei fesztivál. Egy szűk hét alatt kvázi egyszerre történtek a következő dolgok: merültem ki és töltődtem fel, hiányzott nagyon Rózsa kutyám, de a jó csapat miatt meglepően ritkán éreztem a hiányát. A fesztivál vége felé jólesett nem tudni, hogy milyen nap is van éppen. De ami a leginkább maradandó az érzések közül, az az, hogy március óta most először éreztem azt, hogy bár egy hétig is, de nincsen semmi baj. Egy egyhetes időgépélmény vissza a normalitásba.”

Kozma Dávid (néző): „A Karavanact előadássorozatának üzenete számomra a legaktuálisabb társadalmi kihívások egyike. A tudatosulásunk útján felismerni a tudatlan döntéseink következményeit, felelősséget vállalni értük és az általuk okozott sérelmekért, hogy kollektíven gyógyulni tudjunk belőlük. A Teatr Biuro Pordózynek a Carmen Funebre című előadása a legépítőbb volt, amin részt vehettem. Köszönöm!”

Veres Kincső (szervező): „Számomra a fesztivál megszervezése azt bizonyította be, hogy ilyen körülmények között is lehetséges kulturális eseményeket szervezni, és a kapott visszajelzések alapján kell is. Annak ellenére, hogy elég sok nehézséggel járt, a fesztivál összetartó és empatikus csapata idén is megteremtette számomra a KaravanAct élményét.”

A KaravanAct Utazó Színházi Fesztivált 2015-ben hozta létre a Shoshin azzal a szándékkal, hogy (mintegy élő organizmusként) kapcsolatot létesítsen az általa látogatott települések lakóival, és dialógusra hívja őket. „A KaravanAct célja, hogy »beszivárogjon« az utcákba, közterekre, gyakran látogatott vagy éppenséggel elfeledett külső-belső helyszínekre, és mindezen helyekre színházat, zenét, táncot, énekhangot csenjen, megmutatva, hogy a művészet mindenkié; hogy a mindennapjaink része tud lenni és kellene hogy legyen; hogy a színház – vagy bármely más művészeti forma – otthona nemcsak a neki dedikált »ház« (színház, előadóterem, galéria), hanem bárhol, bármelyik sarkon, téren, udvaron, bárkinek az erkélyén, lakásában, bármely épületben érvényesülni tud. Ebben az »otthonra lelésben« pedig a művészet meg- és kiemel, gazdagabbá, tartalommal telítettebbé teszi az adott helyszínt, aktualizálja azt – vallja Györgyjakab Enikő és Köllő Csongor, a fesztivál létrehozói.

(Képek: Rab Zoltán)

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

A rendezvény mindhárom nap A maszk lehetőségei című előadássorozattal kezdődik, Modesto Casarin olasz rendező vezetésével.

A tárlat anyagát a Magyar Honvédelmi Minisztérium felkérésére állították össze történészek, grafikusok és fényképészek, és először 2015. október 6-án mutatták be Budapesten.

Az érdeklődőket könyvbemutatók és kiállítások várják, de a szervezők az ovis és kisiskolás gyermekeknek is tartogatnak meglepetéseket.

A koronavírus okán elmaradt Méra World Music világzenei csűrfesztivál szervezői szeptember 17. és 20. között négynapos koncertsorozattal, népzenei mesterkurzussal és fotókiállítással kedveskednek a fesztivál rajongóinak, a világzene és népzene szerelmeseinek.

A szervezők felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy belépéskor használják a kézfertőtlenítőt, az előadás ideje alatt viseljenek maszkot, továbbá tartsanak kétméteres távolságot a jelenlévőktől.

A fesztivál programjai az érvényben lévő egészségügyi biztonsági intézkedések betartásával zajlanak majd. A koncerteken a helyek száma a térnek megfelelően korlátozva lesz, a helyeket a megérkezés sorrendjében lehet elfoglalni. 

A kialakult járványügyi helyzet bizonytalansága miatt a 2020. június 27-re meghirdetett tordaszentlászlói XXXI. Szent László-napi kórustalálkozót egy évvel halasztják.

Az esemény keretében Benkő Levente bemutatja a Zúgott a Dnyeszter partja – Ujházy Sándor hadnagy emlékei című könyvét is.

A szervezők felkérik a találkozóra benevező kórusokat, hogy műsoruk ne haladja meg a 10-12 percet, továbbá lehetőség szerint minden műsor tartalmazzon legalább egy Kodály Zoltán-művet.

„Úgy tekintünk a romániai oktatási rendszerre, mint egy hiányos, érthetetlenül megfogalmazott, sokszor tartalmatlan szövegre, amelyet sokan korrektúráztak, szerkesztgettek, de amit ideje lenne teljesen újraírni és másként menteni el.”

November 6-án, szerdán 17 órától bemutatják Magyari Sára Takázás című, (média)nyelvészeti írásokat tartalmazó könyvét, valamint a Nem tömb, nem szórvány: Szilágy című többszerzős kötetet.

Jó hangulatú és tartalmas találkozón, beszélgetésen vehettek részt mindazok, akik pénteken este ellátogattak a Györkös Mányi Albert Emlékházba (GYMAE), ahol újabb kistérséggel ismerkedhettek meg a Művelődés folyóirat szerkesztősége és az Emlékház által közösen szervezett Régiók bemutatkozása sorozatban.

Nincs jelentkezési vagy benevezési díj, a műhely működési költségeit a Kolozsvári Magyar Opera fedezi.

A rendezvényről Ferencz Angéla főszervező mesélt többet a Erdélyi Magyar Televízió adásában.

Hamarosan megkezdődik a már hagyományosnak számító Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amelyről Ferencz Angéla főszervező mesélt többet az Erdélyi Magyar Televízió adásában.