Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Az ezred lánya 114 év után tér vissza a Magyar Állami Operaház műsorára

Polgár Csaba rendezésében és Kovács András Péter prózai jeleneteivel tér vissza a Magyar Állami Operaház műsorára Az ezred lánya. Az Erkel Színházban 2022. január 14-től Szemere Zita, Boncsér Gergely, Farkasréti Mária / Schöck Atala és Palerdi András főszereplésével látható előadásban az Opera Zenekart és Énekkart Fabrizio Maria Carminati vezényli.

Donizetti első, francia librettóra írt operája a 21. francia tüzérezred által felnevelt, katonás fiatal mindeneslány, Marie és az érte akár a francia seregbe is beállni kész tiroli fiú, Tonio története. Kettejük szerelmét eltérő irányba próbálja terelgetni az egész ezredet képviselő apafigura, Sulpice őrmester, valamint a lány nemesi származását felismerő, és Marie-ra a tőle idegen előkelő neveltetést és házasságot kényszerítő Berkenfield márkiné, mielőtt a fiatalok egyszerre fordulatos, humoros és romantikus története révbe ér.




Az ezred lánya (próbafotó). Szemere Zita, Boncsér Gergely. Rákossy Péter felvétele

Miután Nápolyban nem kapott konzervatóriumi kinevezést, és munkáját a cenzorok is nehezítették, Donizetti 1838-ban Párizsba költözött, ahol sorozatban mutatták be darabjait. Az ezred lánya művei többségétől eltérően nem irodalmi mű adaptációja, hanem Jules-Henri Vernoy de Saint-Georges és Jean-François Bayard eredeti librettójából készült darab a francia vígoperák stílusában. Bravúrszámának Tonio „Ah! mes amis, quel jour de fête!” kezedetű áriája számít, ami nyolc magas C-t tartalmaz, és amit az előadói hagyomány egy kilencedikkel is megtold.




Az ezred lánya díszletállítása. Rákossy Péter felvétele

Ugyan a szereposztás miatt a darab az 1840-es párizsi premieren kis híján megbukott, a francia hazafias érzelmek húrjait pengető vígopera később rendkívüli népszerűséget ért el. Míg a 20. század folyamán az Egyesült Államokban és Európa több országában is fokozatosan beépült a törzsrepertoárba, Magyarországon jóval mostohább sorsot élt meg Az ezred lánya. A pesti Nemzeti Színház 1844-ben mutatta be, itt mindössze 33 előadást ért meg a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitásáig, de csupán 54 alkalommal láthatta a közönség a dalszínház produkciójában, legutóbb 1908 januárjában, vagyis majdnem pontosan 114 éve.

A pesti Nemzeti Színház 1844-ben mutatta be az előadást.




Az ezred lánya (próbafotó). Boncsér Gergely, Szemere Zita. Rákossy Péter felvétele

Az opera eredetileg a 2020/21-es, A Francia Múzsa Szezonja elnevezésű tematikus évadában tervezte bemutatni Donizetti vígoperáját, ezt pótolja az idei színrevitel. Az előadást Polgár Csaba viszi színre, aki prózai színházi szerepei mellett számos zenés színpadi előadás rendezőjeként és közreműködőjeként is ért el sikereket. Az előadás díszleteit és jelmezeit rendszeres alkotótársa, Izsák Lili, míg a világítást Bányai Tamás tervezte, a koreográfiát pedig Vetési Adrienn készítette. Az ezred lánya francia nyelvű zenei betétei mellett tekintélyes prózai részeket is tartalmaz, amelyeket magyar nyelven, Kovács András Péter humorista átdolgozásában hallhat a közönség.




Az ezred lánya. Polgár Csaba, Boncsér Gergely. Berecz Valter felvétele

Az előadás főbb szerepeit Szemere Zita (Marie), Boncsér Gergely (Tonio), Palerdi András (Sulpice), valamint Farkasréti Mária / Schöck Atala (Berkenfield márkiné) alakítja, míg a további szerepeket Pataki Bence / Dobák Attila, Irlanda Gergely, Biri Gergely, Szalontay Tünde és Alberti Zsófia formálja meg. Az előadások alkalmával az Opera Zenekart és Énekkart (karigazgató: Csiki Gábor) Fabrizio Maria Carminati vezényli, aki legutóbb Leoncavallo Bohémek című operáját vezényelte az Erkel Színházban 2018-ban, és amellett, hogy több évtizedes, jelentős nemzetközi karmesteri és intézményvezetői tapasztalatokkal rendelkezik, Donizetti műveit is behatóan ismeri.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

A legfeljebb húszfős csoportok félóránként mehetnek fel a toronyba, hogy megtekintsék a felújított templomot és Kolozsvárt madártávlatból. 

Fontos tudnivaló: a torony kizárólag előzetes regisztrációt követően látogatható, a jelentkezés során kapott visszaigazoló e-mail felmutatásával. 

Kultúrák találkozása, fergeteges koncertek, kalotaszegi ízek, családi programok, hajnalig tartó tánc és baráti beszélgetések jelentették a fesztivál hetedik kiadását.

A könyvtár magyar részlege 2022 augusztusától kezdődően egy friss kezdeményezésnek, a klasszikus orosz könyvklubnak lesz a házigazdája. A klasszikus orosz irodalom kimagasló alkotásainak értő bemutatása, az olvasás során felmerülő kérdések megvitatása mellett figyelmet fordítanak az orosz kultúra számos remekművére is.

Pénteken, augusztus 12-én, 19:00 órától az Erdélyi Dudás Rend koncertezik Sepsiszentgyörgyön, a KultúrPark színpadán. A 2008-ban Vajdahunyadon alakult együttes Európa különböző történelmi korszakaiból és területeiről származó dallamokat ötvöz korunk zenei hangzásvilágával.

Zabolára utazik a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Szentimrei 100 nevet viselő kültéri kiállítása, mely tavaly jött létre a jeles néprajzkutató születésének 100. évfordulója alkalmából. 2022. augusztus 2-án, Zabolán, a Csángó Néprajzi Múzeum előtt 16 órai kezdettel mutatja be a tárlatot Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet vezetője.

A fesztivál a dobra és az oly sokszínű ütős, meg perkúciós hangszerekre építkezve vezeti el az érdeklődőket a világzene, jazz és igényes rockzene ritmusközpontú világába augusztus 5-7. között.

Kovászna városközpontja ad otthont 2022. július 30-31. között a harmadik Orbaiszéki Forgács Fesztiválnak. A hajdani kézműves mesterségeket bemutató rendezvény célja, hogy erősítse az orbaiszéki emberek identitástudatát, ugyanakkor az idelátogató turisták is betekintést nyerhessenek a székelyek életébe, hagyományaiba, kultúrájába. 

Az emlékév kiállítássorozatá-nak harmadik állomása Tordaszentlászló, Györkös Mányi Albert szülőfaluja, művészetének egyik fő inspirálója. 

A sepsiszentgyörgyi Szimplában koncertezik a New York-i Nat Osborn Band 2022. július 28-án 20 órától.

Hamarosan kezdetét veszi a csíki nyarak egyik elengedhetetlen rendezvénye, a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivál, amely kimagasló zenei kínálatával a térségbe vonzza a jazz és az élőzene szerelmeseit. 

Az egyetlen erdélyi csűrfesztiválon, melyre augusztus 4-7. között kerül sor, nem lesz hiány egzotikus hangzásvilágban.

A XXXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretén belül mutatják be a Kriza János Néprajzi Társaság kiadványát, Ádám Bíborka Román emlékünnepségek Háromszéken. Etnicitás és reprezentáció című kötetét.

A fesztivál kilenc napja alatt 24 esemény zajlott, 16 koncerttel, két zenés helyismereti túrával, egy könyvbemutatóval, egy filmvetítéssel, egy borkóstolóval, egy reneszánsz gyermeknappal és táncházzal, továbbá egy régizene ovival, amely az idei év újdonságának számít.

A város csak úgy lüktet a zenétől: koncertek, próbák, régizene-oktatás kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A fesztivál hátralévő programjából szemelgettünk.