Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

A Kallós Zoltán Alapítvány közművelődési tevékenységei

Kolozsvártól mintegy 27 kilométerre északra, a Szamosháti-dombságon húzódik a Borsa patak völgye. A nyugat-kelet irányú Borsa patak Válaszútnál ömlik a Kis-Szamosba, és folyása mentén halad az az út, amely Esküllőtől Borsán áthaladva Válaszútnál találkozik a Kis-Szamost követő, észak-dél irányú fő útvonallal.


Szász tisztaszoba nagylányviselettel és vetett ággyal a Kallós-múzeumban

A helyi szájhagyomány szerint a Vereczke felől jövő honfoglaló magyarok átkelve a Meszes-hegységen, Kis- vagy Nagy-Esküllőn egy újabb vérszerződést kötöttek (esküt tettek). Innen leereszkedtek a Borsa patak völgyén, és Válaszútra érve háromfelé vált a sereg. Egy része Kolozsvár irányába ment, a Szamoson Apahidánál hidat vertek, a másik része Dés felé tartott, Gerlahidánál (a mai Szamosújvár) hidat vertek, a harmadik belső Mezőség fele haladt, és Bonchidán ők is hidat vertek a Szamoson át. Ezért nevezték el a falut Válaszútnak.


Szász női viselet, a háttérben saroktéka

A település jelentős történelmi, művészeti és néprajzi értékek közelében található. Az egyik legmegragadóbb művészeti emlék a bonchidai Bánffy-kastély, a valamikori „Közép-Európa Versailles-
kastélya”. Továbbá megemlítjük a Szamos mente számos Árpád-kori, román és gótikus stílusokban épült templomát (Bonchida, Szék, Ördöngösfűzes, Németi). Itt beszélhetünk Szamosújvárról, amely Közép-Európa egyetlen tiszta barokk szerkezetű városa, és az erdélyi örmények egykori szellemi, vallási, gazdasági központja volt. Könnyen elérhető Válaszúttól Kolozsvár, Erdély „kincses” fővárosa, a maga hatalmas művelődési, szellemi kínálatával.

Válaszút nemcsak a Bánffy-kastélyról híres, hanem két nagy szülöttjéről is. Itt látta meg a napvilágot Wass Albert költő, író, szerkesztő, egyetemi professzor, lap és könyvkiadó, irodalomszervező, és Kallós Zoltán Kossuth-díjas, Corvin lánccal kitüntetett népzenekutató, aki 2014-ben életművéért, több évtizedes tanítói munkájáért megkapta a Nemzet Művésze díjat.

Ma már Kallós Zoltán neve és az általa létrehozott intézmény elválaszthatatlan egymástól.

Az intézmény szerkezete

Az 1989-es változások új lehetőségeket kínáltak Kallós Zoltánnak. Visszaigényelte és vissza is kapta az egykor elkobzott családi házat az öthektáros telekkel együtt. 1992-ben létrehozta a saját nevével fémjelzett intézményt, és minden vagyonát átruházta az alapítványra.

Miután a Kallós-kúria, illetve a telek alapítványi tulajdonba került, a kuratórium mindenkori tagjai tudatosan, a felmért igények kielégítése érdekében kezdték fejleszteni az infrastruktúrát. Ennek javulása maga után vonta a programok bővülését.


Mezőségi tisztaszoba részlete. Női viselet és vőfély rituális nyári viselete Válaszútról

Ahogy alapítványunk tevékenysége bővült, feladata egyre világosabban körvonalazódott. A magyar népi kultúra megőrzése, továbbörökítése szorosan összekapcsolódott szórványoktatási te­vé­kenységünkkel, hiszen mindkettő célja a kultúránkban rejlő értékek tudatosítása, az anyanyelv ápolása, a szórványmagyarság összefogása, megtartása. Az oktatási programok mellett hivatásunk a gyermek- és ifjúsági korosztály művelődési, szabadidős és kulturális programjának menedzselése, a közösségépítés, konferenciák szervezése. Az intézmény támogatja a civil társadalom rendezvényeit, ezen belül is kiemelt figyelmet fordít az esélyegyenlőség biztosítására, segíti a hátrányos helyzetű, illetve a fogyatékkal élő csoportok kulturális rendezvényeit.

Ma már bátran mondhatjuk, intézményünk a Mezőség jelentős oktatási, népművészeti és közművelődési központja. A három fő tevékenység szorosan összefügg, szervesen egymásra épül, és ugyanakkor kiegészíti egymást.

Az intézmény épületegyüttesei – a Szórványoktatási Központ, a Múzeum és Népművészeti Központ, a kézműves ház, a konferencia terem – megfelelő körülményeket biztosítanak kulturális, közművelődési, népművészeti, oktatási tevékenységeinknek, amelyek évente több ezer embert vonzanak Válaszútra.

Hagyományőrzés a kultúra és a közművelődés szolgálatában

Nem véletlen, hogy értékeket vesztett, utunkat és helyünket kereső korunkban, az embernek fogódzóra van szüksége. E globalizációs áradatban számos embert a népi kultúra irányába visz ösztöne. Ez a kultúra ma sem vesztette el megújító erejét, van még tartaléka ősi rétegeiben, a források eredő helyén.


Széki tisztaszoba részlete női viselettel

Ilyen tiszta forrás Válaszút, ahol sajátos magyar, román és cigány szimbiózist hozott létre a történelem, és Észak-Mezőség több falva (Bonchida, Magyarszovát, Visa, Palatka, Szék, Feketelak, Ördöngösfüzes), ahol még eleven él a román és a magyar népi műveltség (viselet, ének, szokás, hiedelmek, tánc, stb). Nem véletlenül kezd a folklór világszerte felértékelődni, és sok irányban hatni. Célunk a folklór értékeinek bevonása kiüresedő kultúránkba.

Felismerve ezeket az értékeket, Kallós Zoltán hittel gyűjtötte össze a magyar népi kultúra gyöngyszemeit, átadva tudását a fiatal nemzedéknek. Minden alkalommal hangsúlyozza, hogy ,,Addig leszünk magyarok, míg magyarul énekelünk és táncolunk”. Ezen értékekre támaszkodva szervezte meg intézményünk első eseményét, a Nemzetközi Mezőségi Népzene- és Néptánc Tábort. Először Széken majd Visában rendeztük meg, és 1992-től nyerte el méltó helyét a válaszúti Kallós-kúrián. Az évente ismétlődő, 18. életévüket betöltött felnőtteknek szóló nemzetközi mezőségi tábor a világ minden részéről vonzza a magyar népi kultúra iránt érdeklődőket. Tábori évadunk legnépesebb rendezvénye, ahol 400-500 táborlakó egy héten keresztül tanulja a magyar néptáncot, hangszeres népzenét és népdalt. A tábor következményeként a válaszúti lakosok már öntudatosan vállalják eddig „elfelejtett” népi hagyományaikat. A tábor idején megpezsdül az egész falu. Az esti táncházakban megfordulnak azok az idős válaszútiak is, akik az 1965–1970-es években készült felvételeken adatközlőkként táncoltak.


Női viselet és tálas Székről

Tábori kínálatunk évről-évre gyarapodott, a különböző korcsoportokat megcélzó tematikus táborok (hangszeres népzene-, néptánc-, honismeret-, tehetséggondozó, kézműves, családos és ifjúsági népzene- és néptánc-táborok), közismerten nagy sikernek örvendenek.

Az általunk koordinált táborok mellett társszervezőként immár öt éve szakmai segítséget nyújtunk és helyet adunk a Bolyai Nyári Akadémia népművészeti táborának, a Napsugár tábornak, amelyek célcsoportja a pedagógus társadalom. Szakmai tanáccsal látjuk el a különböző tánccsoportok Válaszúton megszervezett edzőtáborát, és segítünk a fogyatékkal élők táborának megszervezésében.

A tudatos hagyományőrzés által el kell jutnunk oda, hogy a hagyomány ne csak a táborok, a tánccsoportok terén maradjon meg, hanem jusson vissza a közösségekbe, a családokba. A közösség- és ifjúságnevelés sajátos eszközeit felhasználva megszervezzük a korszerű hagyomány- és értékközvetítést a környék számára. Azt szeretnénk, ha Válaszút lakosai és a térség magyar közösségei erőteljesebben használnák ki a Kallós Zoltán Alapítvány által nyújtott lehetőségeket.

E tevékenységek erősítik a térség hazai és nemzetközi ismertségét, tekintélyét, lehetőséget teremtve a mezőségi szórványban élő magyar közösségeknek, hogy tudatosítsák értékeiket, erősítsék identitástudatukat, lokálpatriotizmusukat.

Kallós Zoltán magángyűjteménye először 1998-ban nyílt meg a nagyközönség számára. Az intézményesített Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központ 2010 májusától szolgálja a köz javát, és lapja sokszínű tevékenységünknek. Az ide látogatók Erdély legnagyobb népművészeti magángyűjteményét tekinthetik meg. Mintegy 10 000 felbecsülhetetlen értékű néprajzi tárgy tartozik a kollekcióhoz (textil, viselet, bútorok, kerámiák és faeszközök). A mezőségi, kalotaszegi, erdélyi szász, román és moldvai csángó hagyományos népi kultúra legszebb darabjait nyolc teremben mutatjuk be. A több ezer műtárgy és fénykép mellett szakkönyvtár, nagyszámú népzenei felvétel, film és videó található archívumunkban. Tiszta forrásként áll rendelkezésére minden nemzedéknek, szolgálja a folyamatos lelki és szellemi gyarapodást, megújulást.


Kalotaszegi tisztaszoba-részlet a Nádas-mentéről

A gyűjtemény megnyitása, 2010 óta a múzeum raktárában lévő néprajzi tárgyakat hat alkalommal vándorkiállításon mutattuk be – három alkalommal a Maros megyei Mikházán a Csűrszínház keretén belül, majd Sárospatakon, illetve Budapesten a Hagyományok Házában. Tematikus kiállításhoz kölcsönöztük a gyűjtemény szász viseletdarabjait, amelyeket Sepsiszentgyörgyön mutattak be, a mezőségi, illetve kalotaszegi viseleteket Chişinăuban láthatták az érdeklődők.

Az intézmény kiadványai: Adok néktek aranyvesszőt című album, képeslapok, múzeumot bemutató kis füzet, a Kallós archívum 20 CD-ből álló népzenei sorozata, és a Balladás könyv, amelyet 2014 decemberében adtunk át a nagyközönségnek. A kiadványok bemutatásán minden alakalommal válaszúti szórványkollégiumunk és kolozsvári népzeneiskolánk diákjainak kulturális műsora színesítette a programot.

A Múzeum és Népművészeti Központ mellett kézműves házat építettünk, ahol jól felszerelt műhelyekben oktatási és múzeumpedagógiai programokat szervezünk. Kérésre iskolai csoportoknak múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartunk. Fogadjuk azokat a szervezett szakmai csoportokat is, akiknek célja a gyűjteményben lévő szőttesek, varrottasok és viseleti darabok tanulmányozása, mintagyűjtése.

Több mint hatezer látogatója volt 2014-ben a páratlanul gazdag néprajzi gyűjteménynek, amely nemcsak a falu, hanem tágabb értelemben a Mezőség és az erdélyi magyarság hagyományos értékeinek alapos megismeréséhez is hozzájárul.

A múzeum híd, amely korosztályokat köt össze. Meggyőződésünk, hogy a benne őrzött értékek átgondolt, felfrissített tartalommal átadhatók a fiataloknak. Olyan értéket képviselnek, amelyek segítségével nemzetünk megmaradását, a gyermekek magyarságtudatának alakítását, tudásuk gyarapítását, igaz emberré nevelését segítik. Ezt a kincset csak akkor tudjuk érdemben használni, ha tudjuk, mikor, mit, miért és hogyan kell cselekednünk ahhoz, hogy felelősségteljesen éljünk abban a közösségben és társadalomban, amelyikbe beleszülettünk.

Közművelődési tevékenységeink

A közművelődés a reformkor óta áll a társadalmi haladás és a nemzet felemelkedésének szolgálatában. A Szamos mentén a magyar közösségek a 20. század elején még rendelkeztek olyan tudással, energiákkal, amelyek megadták az egyén számára nélkülözhetetlen biztonságot, a közösségi élményt. Majd következett egy bő négy évtizedes időszak, amikor a közösségek gyökereit kezdték lazítani, majd kivágni. A 1989-es változások lehetővé tették, hogy a féltve őrzött értékek újra felszínre kerüljenek, a megmaradt hajszálgyökerek megerősödjenek. A szórványban élő közösségek – a tömbvidékkel ellentétben – a maguk erejéből nem tudják fenntartani az identitásuk megőrzéséhez szükséges intézményeket. Ezért a szórványban a civil szférának kell felvállalnia olyan gondokat, amelyek a tömbben megoldhatók az állami intézmények segítségével. Mezőségen a civil szervezetek vállalják az értékek tudatosítását, a kulturális, közművelődési élet szervezését. Ezt a feladatot végzi a több mint húsz éve működő Kallós Zoltán Alapítvány is.


Mezőségi, fehérrel vetett ágy és nagylány-viselet Válaszútról

,,A mezőségi magyarok még mindig ragaszkodnak szülőföldjükhöz, kultúrájukhoz, egyházukhoz. Ezt bizonyítja a magyar népi kultúrának az az archaikus rétege, ami itt maradt fenn a legkésőbbi időkig” – állapítja meg Kallós Zoltán. Az itt élők, ha nem is tudnak magyarul, de vállalják magyarságukat, ragaszkodnak hagyományaikhoz.

Az alapítvány 2006-ban a Közkincs-kerekasztal program keretében több szempontból is felmerte a kistérségben élők helyzetét. A különböző települések képviselőinek bevonásával kidolgoztuk a térség kulturális fejlesztési stratégiáját. A Közkincs-kerekasztal tagjai által közreadott információk alapján egy, a kistérséget ismertető füzetet jelentettünk meg Mezőségi úti célok címen, mert a mezőségi falvak kulturális értékeit nagyon kevesen ismerik. Be kell vinnünk a köztudatba a környék híres szülötteinek származási helyét, a műemléktemplomokat, és a táj szépségére is fel kell hívni a figyelmet.

A stratégiából kiindulva, a felmerült igényekre válaszolva terveztük meg intézményünk további programjait, képzéseit, közművelődési tevékenységeit. Olyan programokat állítottunk össze, amelyek növelik a nyelvhasználat terét és a magyar nyelv értékét.

A legfontosabbnak tartjuk alkalmakat biztosítani a különböző tematikus találkozásokra. Ennek érdekében az erősebb közösségek (Bonchida, Válaszút, Kide, Vajdakamarás és Szovát) hírt adnak, és vendégül látják saját rendezvényeiken (falunap, bál, megemlékezések stb.) a más falvakból érkező 10–20 fős csoportokat. Igyekszünk a részben elszigetelt települések magyarságának találkozási lehetőségeket biztosítani, a közösséghez tartozás érzését erősíteni.

Ilyen találkozási lehetőség az évente megszervezett, majálissal összekötött Család napja Kolozs megye 26 települése számára. A rendezvényen változatos kulturális tevékenységeken vehet részt valamennyi családtag. Ehhez hasonló közösségi élményt biztosít a farsangi, illetve a pünkösdi bál, amelyeket szintén Válaszúton szervezünk meg.


Kelengyés láda Székről

Mezőségi vándoroktatási programunk célja minden évben kivinni a honismereti, az anyanyelvi és népművészeti tevékenységeinket a szórványtelepülésekre. 2014-ben nyolc településen voltunk, ahol egy-egy hétvégén keresztül tartalmas és izgalmas, élményekben gazdag, egész napos foglalkozásokat szerveztünk gyermekeknek és ifjaknak.

Az Elszármazott gyermekeink találkozójára minden évben visszavárjuk az intézményünkből kinőtt fiatalokat. Tartalmas kulturális programmal töltjük ki a hosszú hétvégét. Így követni és támogatni tudjuk volt diákjainkat. Olyan vonzó tevékenységeket, körülményeket teremtünk, hogy a tétovázókat is meggyőzzük: megéri vállalni magyarságukat. A beolvadás tudomásul vétele helyett tervszerű, következetes cselekvések sorát végezzük azért, hogy tudatosítsuk a fiatal nemzedékben, milyen értékeket rejt településük, kultúránk, s hogy ezeket csak tudatos odafigyeléssel és hozzáállással lehet megtartani és továbbörökíteni. Rajtuk múlik egy élhetőbb szülőföld megteremtése. Részünkről állandó szakmai tanácsadást és támogatást kapnak minden kezdeményezésükre.

A Közkincs-kerekasztal által elért eredményeket viszi tovább a 2009-ben alapított Mezőségi Fejlesztési Civil Műhely, amelynek célja a mezőségi civil háló kialakítása, a helyi értékekre alapozott gazdasági fejlesztés, a vidékfejlesztésen keresztül a turizmusfejlesztés, Mezőség értékeinek a köztudatba való beágyazása. Mindezek az itt élő magyarság számára biztosítani tudják az itt maradás és a gyarapodás feltételeit. A műhely munkáját a budapesti CESCI – Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata, a Civitas Alapítvány, a Téka Alapítvány és a Kallós Zoltán Alapítvány partnerségével szervezzük meg. Meggyőződésünk, hogy kitartó, következetes munkával Mezőség aránylag ismeretlen részének kulturális-történelmi emlékeit is be lehet építeni a köztudatba. Kiemelten fontosnak tartjuk a „szigetként” megmaradt kisközösségek újraélesztését, ezen közösségek bekapcsolását az erdélyi magyar kulturális, szociális és gazdasági életbe.

A Kallós Zoltán Alapítvány Szórványkollégiumában a szilenciumot követően délutáni foglalkozások alkalmával olyan közművelődési és kulturális tevékenységeket szervezünk, amelyek kiegészítik a tanórák anyagait, gazdagabbá teszik a tanulók szókincsét, növelik kifejezőkészségüket. A szórványkollégium megalakulása óta különféle művészeti ágak (népművészet, zene, rajz stb.) bevonásával segítjük nevelésüket, tehetséggondozó munkát folytatunk. Hetente köri tevékenységeket (honismereti, képzőművészet, játszóház, drámapedagógia, történelem), vakációkban tehetséggondozó táborokat szervezünk. Utóbbiakban más szórványtelepülések tehetséges gyermekeinek részvételét is lehetővé tesszük, így segítve a hasonló körülmények között nevelkedő gyermekek ismerkedését, látókörük szélesedését, társadalmi beilleszkedését. Jártasságaik, készségeik kialakításához hozzájárulnak a kirándulások, a színházi és a bábelőadások megtekintése is.

Intézményünk rendszeresen szervez olyan helyi és megyei versenyeket, mint: népdalvetélkedők, mese- és versmondó verseny, Rózsa Sándor honismereti verseny, ,,Ki mit tud...” anyanyelvi vetélkedő. A tevékenységekre a kollégium diákjai mellett a környező településeken még működő alsó tagozatos magyar osztályok gyermekeit is meghívjuk. A változatos program, a zene, a tánc, a játék, az ének vonzóvá teszi rendezvényeinket, ezért minden évben örömmel jönnek Válaszútra. A kézműves foglalkozások keretében elkészített tárgyakon megtalálható a Kallós Zoltán-múzeumban őrzött darabok mintakincse, amelyeket a diákok múzeumlátogatás közben rajzolnak le, ötletet merítve a látottak alapján. A gazdag gyűjtemény minden korosztályt ámulatba ejt, ekkor tudatosul bennük, hogy milyen gazdag a kultúránk, milyen értékeket őriznek azok a települések, ahonnan ők is származnak.

Diákjaink sikerrel vesznek részt nemcsak a helyi, hanem a megyei és országos vetélkedőkön is, mint: mesemondó, szavaló-, népdaléneklő-, anyanyelvi, valamint rajzversenyek.

Ötödik éve, 2010 óta negyedévenként jelenik meg a Válaszúti hírmondó című gyermeklap (www.kallo.org.ro), amely kisiskolásaink által írt meséket, verseket, rejtvényeket, rajzokat tartalmaz. Rajzkörünk ,,mesterműveiből” kiállítást szerveztünk Kolozsváron, Szamosújváron, Békésen és Sárospatakon. A gyermeknap alkalmával 250 rajzot mutattunk be a Stark galériában, majd Magyarország kolozsvári konzulátusán Hangulatos tél Válaszúton cím alatt 68 rajzot állítottunk ki. Ekkor mutattuk be Sárki, a válaszúti sárkány csodálatos kalandjai című mesefüzetünket is, amely negyedik osztályos tanulóink meséit és rajzait tartalmazza. A mesefüzet ismertetője a Művelődés folyóirat 2013. évi augusztusi számában jelent meg Balázs Imre József tollából. 2014-ben a Válaszúti kelengyés láda kincsei elnevezésű program keretében a helyi iskolával közösen szerveztünk féléves kulturális programot az iskola diákjainak. E program keretében az intézmény kiadásában, a fent említett mesefüzetet román nyelven is megjelentettük Şarki, zmeul nostru de la Răscruci címen.

Az egyházi ünnepkörökhöz, jeles napokhoz, nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó előadásainkat azokra a településekre visszük, ahonnan gyermekeink származnak. Fontosnak tartjuk megmutatni magunkat, hiszen ezáltal a szülők is megbizonyosodnak: helyesen döntöttek, amikor magyar iskolába íratták gyermekeiket, és büszkék lehetnek rájuk. A magyar kisközösségek pedig abbéli hitükben erősödnek meg, hogy van remény a megmaradásra, hiszen az a kultúra, amelyet képviselnek, és amely évszázadokon keresztül megtartotta őket, az anyanyelvvel együtt áthagyományozódik.


Vetett ágyra való párnacsupp Válaszútról

Hisszük, nem véletlenül születtünk a világra, hogy mindannyiunk életében Válaszút igazi ,,válasz utat” jelent. Kollégiumunkban embercsemetéket nevelünk, s mint ahogy a diófát sem magának ülteti az ember, mi is a jövő nemzedékét készítjük fel a helyben maradásra. Óriási felelősségünk van. Nem a szándék, hanem az eredmény minősít bennünket, ugyanis nem mindegy – főleg szórványvidéken –, hogy milyen minőségű oktatási, kulturális, közművelődési tevékenységeket szervezünk.

Mezőség sok jeles emberrel büszkélkedhet, ám keveset tudott helyben tartani. Szórványsorsa miatt egyre inkább szűkül az a kör, amiből magyar értelmisége megújulhat. Ezért feladatunk megadni a lehetőséget minden gyermeknek, hogy anyanyelvén tanuljon. A magyar nyelv használata nélkül a kulturális értékeket sem tudjuk életben tartani, átadni, és folyamatosan tudatosítani azok fontosságát. Ezek az értékek tartották meg több száz éven keresztül a Szamos menti magyar közösségeket.

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás